Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Komáromból Kaliforniába. Interjú Hites Kristóffal
Nem kaptak állampolgárságot? Nem. Át kellett menniük Magyarországra. Például az igazgatómnak is, Gidró Bonifácnak199 azért, mert ő erdélyi volt. Végül azok maradtak, akik a Felvidékről származtak. Ezzel együtt megmaradt a szerves kapcsolat Komárom és Pannonhalma között? Hát, félig-meddig. A birtokot mindjárt állami kezelésbe vették. Ahhoz nem nyúlhattunk hozzá. Ellenben ha Prágából a teológiáról vagy Pozsonyból az egyetemről hazajöttünk Komáromba, akkor mint papnövendékek, mindig Pannonhalmára kellett mennünk a szünetünket tartani. De rendszeres kapcsolat a határzár miatt sokáig nem épülhetett ki köztünk. A gimnáziumból aztán hova került, Kristóf atya? A gimnáziumból jelentkeztem a nagyszombati szemináriumba. Világi papként indultam, világi papjelöltként. Akkor Komáromból, az én osztályomból nyolcán vagy kilencen jelentkeztünk papnak. Többen voltak a pozsonyi magyar gimnáziumból is, úgyhogy egy egész sereg magyar kispap jelentkezett, és fel is vettek bennünket a teológiai főiskolára Nagyszombatba. Tanáraink mind szlovákok voltak, nem volt egy sem magyar, de mind beszéltek magyarul, folyékonyan. Az oktatás is szlovák nyelven folyt? Latinul. Éppen azért, mert annyi magyar teológus volt, hogy bevezették a latint, még a történelmet is latinul tanultuk. Nagyszombatban két esztendeig minden vizsgámat latinul tettem le. Hasonlóképp a szlovákoknak is latinul kellett tanulniuk. Ott nem volt köztünk nemzetiségi gyűlölet és ellentét, de egy bizonyos idegenkedési érzés még volt, hogy éreztették, hogy te magyar vagy, mi pedig szlovákok vagyunk, de nem szóltak bele az egyházi, teológiai képzésbe. Még magyar egyházi önképzőkört is fenntartottunk. Magyar Egyházi Kör, vagy hasonló néven. Ez csak a teológusok részére volt, ahol magyar témákkal, magyar kérdésekkel foglalkoztunk, főleg persze a magyar pasztoráció kérdéseivel. Ezt saját maguknak szervezték, vagy volt tanári vezetés? Saját magunknak szerveztük, nem volt tanári prefektusunk. A nagyszombati főiskoláról a pozsonyi egyetemre kerültem, itt fejeztem be a teológiát. Engem épp a visszacsatolás évében, 1938-ban szenteltek fel, s akkor már nem is mentem viszsza a pozsonyi egyetemre, hanem természetes módon, a komáromi rendháznak lettem tagja. De ezt követően átmentem Pannonhalmára, hogy elvégezzem a budapesti egyetemen a tanárit. Előbb azonban, mint említettem, Csehszlovákiában el kellett végezni a teológiát. Én is azt végeztem. Más magyar szerzetesrendeknek mi lett a sorsa Szlovákiában? A szerzetes iskolák közül csak a komáromi maradt meg. A piarista gimnáziumokat feloszlatták. A rend maga, mint ilyen, tovább élt, de állandóan fogyatkozott, tag-199 Gidró Bonifác István (1869-1958): Bencés szerzetes. Esztergomban és Komáromban tanított, valamint gimnáziumi igazgatóként tevékenykedett. 1940-től tihanyi apát volt. 1911 és 1945 között a komáromi Jókai Közművelődési Egyesület alelnöke volt. 209 HITES KRISTÓF
