Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
ni, hogy tervszerűen, az előre kiadott programfüzet, illetve kidolgozott előadások 197 alapján, de élő előadások keretében is folyt a nevelő-, felvilágosító munka, persze keresztény világnézeti alapon. A résztvevők olyan tárgyakból is kaptak eligazító ismereteket, amelyeket a falusi élet mindennapjaiban fel tudtak használni. Ezért szívesen jöttek a szervezet rendezvényeire akár késő este is. Magam is nem egy Ipoly környéki községbe mentem ki este előadást tartani: Jelsőcre, Darócba, Miksébe, Persére, Galsára. Egyébként az is nagy eredmény volt, hogy a szervezet munkájába az egyetemi hallgatók is bekapcsolódtak előadásokkal, kiszállásokkal. Az egyetemről kikerülő, egyre növekvő számú fiatal értelmiség megjelent az SZMKE munkájában is. Átvették az SZMKE titkárságát. Először a területi, majd az országos titkárságot is. Varga Imre, akit csak Bugacsnak hívtak és csallóközi illetőségű volt, lett végül az SZMKE országos titkára. Az SZMKE-nek az egész országra kiterjedő munkája komoly szerepet töltött be a magyar társadalom életében. Ehhez a munkához kapcsolódott a 20-as évek közepe táján elinduló gazdasági szervezkedés is. Csallóközben és Mátyusföldön, Galánta környékén 40 magyar szövetkezet állt össze, egyesítette tőkéjét, s Letocha, Nagy Ferenc és Dr. Kuty ügyvéd segítségével létrejött egy nagy gazdasági centrum, a Hanza szövetkezet.187 Ebben a szövetkezetben már megjelent az egyetemről kikerülő fiatal értelmiség, gazdasági, szervező, illetve publicisztikai munkát végezve, felvilágosító előadásokat tartva. A Hanza szövetkezetből 1945-ig jelentős gazdasági bázis, több milliós tőkével dolgozó hitel-, fogyasztási, és termelőszövetkezet lett. Ez a szövetkezet a magyarországi Hangya szövetkezettől eltérően valóságos, a dán és holland szövetkezeti mintára és tapasztalatokra épülve fejtette ki tevékenységét. Működése gazdaságilag nagyon jelentős térnyerést jelentett a nyugati területen, tehát a Mátyusföldön és a Csallóközben. Vagyona évről évre növekedett, és a szövetkezet egyre jobban, erőteljesebben tudta támogatni a magyar kezdeményezéseket is. Látjuk tehát, hogy a magyar társadalom az ifjúsági szervezkedés, a közművelődési és a gazdasági szervezkedés révén olyannyira megerősödött, hogy az 1938-as visszacsatolás után komoly igényeket támaszthatott mindazzal kapcsolatban, amit az anyaország e területekre hozott, és komoly kritikával is illette az anyaországot ezeken a területeken ott, ahol elmaradottságot tapasztalt. Egy nagyon komoly terv is körvonalazódott ennek kapcsán, mégpedig az, hogy a Szlovákiai Magyar Kulturális Egyesület az Erdélyi Közművelődési Egyesülettel, majd a délvidéki szerveződéssel együtt a visszacsatolt területeken egy olyan koncepciót követett, melynek értelmében az anyaországot egy erős kulturális szervezkedés, egy népfőiskolái lánc gyűrűként vette volna körül, hiszen a SZKIE-nek és a Magyarországon létező KALOT-nak már húsz-egynéhány főiskolája volt, sok esetben éppen ezeken a visszacsatolt területeken. Ezt a koncepciót annak idején Varga Bugac leírta abban az írásában, amelyben beszámolt az SZMKE életéről, munkájáról és szervezkedéséről. Mi volt Laci bácsi személyes szerepe ebben a koncepcióban? Én a Prohászka Körök tevékenységében az elejétől a végéig részt vettem. Egymás után szerveztük a kongresszusokat. Az elsőt 1932-ben Érsekújvárott tartottuk, s ez elsősorban világnézeti kérdésekkel, világnézeti megalapozottsággal, 187 Hanza Szövetkezeti Áruközpont: Szlovákiai magyar fogyasztási szövetkezet, amely 1925-ben alakult meg Galántán. Kéthetente Hanza Szövetkezet/ Újságot jelentetett meg 1928 és 1944 között.CD ÖNDÖCS LÁSZLÓ
