Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
prágai német egyetemen tanuló fiatalok között, mivel magyar fiatalok a német egyetemen is tanultak. Akkor a Károly Egyetem tulajdonképpen nagyon bizonytalan helyzetben volt, mert a németek őrizték a Luxemburgi Károly által alapított egyetem jelvényeit. Óriási vita volt a Károly Egyetem német és cseh része között, mert a németek a jelvényeket nem akarták kiszolgáltatni a cseh egyetemnek. A cseh intézmény pedig az ősi egyetem jogutódjának tartotta magát. Ez a vita hoszszú időn át húzódott. A Társadalmi Nagybizottság tehát a társadalom jelentős, részben földbirtokos és politikai, részben pedig szellemi vezetőiből állt. Olyanokból, akik a magyarság fontos, tehetős tényezői voltak. Ez a Társadalmi Nagybizottság gondoskodott a magyar ifjúság tanulási lehetőségéről és anyagi támogatásáról. A támogatáshoz kérvény útján, döntés alapján jutottunk hozzá. A bizottság a magyar kormánytól kapott segítséget, amit azután a Csehszlovákiában tanuló magyar diákok, főiskolások támogatására használt fel. Azonkívül mi, akik különböző helyekről, különböző városokból jöttünk, különböző stipendiumokat is hoztunk magunkkal, mert az egyes városoknak és az egyes tartományoknak is voltak ösztöndíjai. Nekem például ún. „krajinské štipendium”om (tartományi ösztöndíjam) volt még a középiskolában, amit aztán meg tudtam őrizni folyamatosan az egyetemen is. Bizonyos eredményt kellett felmutatni, és annak alapján egyetemi tanulmányaim során, tehát a négy év alatt végig részesültem ebben a tartományi ösztöndíjban, amit Pozsonyból kaptam. Nem volt olyan óriási diszkrimináció, hogy egy magyar diák ne kaphatott volna tartományi ösztöndíjat. Losoncon városi ösztöndijam volt, ugyanis működött a Wohl-féle alapítvány. Ezt a városi tanács osztotta ki a pályázó, a gimnáziumban legjobban tanuló és rászoruló diákok között. A szeszgyáros és földbirtokos Wohlnak Losonc környékén voltak birtokai. Gazdag és jótékonykodó ember lévén ilyen alapítványt létesített; s ezt a város kezelte. A diákság szellemi élete Prágában sokszínű volt. Az én ottlétem előtt - a 20-as években - az egyetemisták gombaszögi táborában került sor a polarizálódásra. Prágában kezdetben a Szent György Kör működött, míg az egyes városokban főiskolai keresztény cserkészet is létezett. Az akadémikusok mozgalma eleinte keresztényjelzőt is viselt: MAKK-nak, a Magyar Akadémikusok Keresztény Körének nevezték. Ez utal arra, hogy ideológiai, világnézeti differenciálódás állt be az ifjúság körében, és ez Prágában is jelentkezett. Akkor megalakult a Sarló, amelynek a fő arculata egy népi vonal, népi irányzat volt, amellett ideológiailag, világnézetileg egyre fokozottabban a baloldali marxista és materialista világnézet mellett határozta meg saját irányvonalát. A Sarló a cseh ifjúkommunistákkal is kereste a kapcsolatot. Egyfajta mintaképet látott az akkor erősen kibontakozó szovjet kommunista állam tevékenységében is. Kétségtelen, hogy a rossz társadalmi helyzet, a nehéz társadalmi viszonyok javítása, tehát a szociális igazságért való küzdelem a Sarló egyik fő vonása volt. A Sarlóban a diáktábor értelmes, okos tagjai szerveződtek és jelentős, értékes publicisztikai munkát végeztek. A Sarló foglalkozott a kisebbségi magyar társadalom helyzetével, a vidék nagyon szomorú, nehéz gazdasági körülményeivel. Ezért indultak a falukutatási munkák is. Ezekre felfigyelt az egyetemi hallgatóság és jelentős érdeklődést váltott ki ez a kérdés körükben. A másik szerveződés is a Szent György Körből alakult ki. Rády Elemér tevékenységének köszönhetően jött létre 1929-ben, Prágában a Prohászka Kör és a Pro-193 CD ÖNDÖCS LÁSZLÓ
