Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Az első kisebbségszociológiai felmérések. Interjú Varga Imrével
Miért szűnt meg? 137 Nem volt előfizetője és nem volt vásárlója, nem hódította meg az a kör a magyarságot, pláne azt követően, hogy a kommunista párt, mivel a Csehszlovák Köztársaságban rendes, engedélyezett párt volt, s szabadon agitálhatott, politikájával lényegében a Csehszlovák Köztársaság malmára hajtja a vizet, s ezzel bizonyos magyarságellenes színezetet kapott a párt. Az, aki a kommunista pártnak a tagja volt, az egyben gyanús magyar volt, nem volt jó magyar. Legalábbis nem tartották annak, hiába agitált bármilyen szenvedélyesen is. Mivel magyarázható az, hogy a kommunista pártnak ennek ellenére százalékra nézve nagyobb bázisai voltak a magyarok közt, mint mondjuk a szlovákok közötti? Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy valóban tömegbázisai voltak Dél- Szlovákia-szerte, aminek az oka az volt, hogy a magyarság zömében paraszti társadalom volt. Nagyon sok nincstelen lett a földbirtokreform következtében, amikor egy csomó embert löktek a Kommunista Párthoz, mert a cselédeket az összes nagybirtokról kidobták, s teljesen nincstelenek lettek. Ekkor keletkezett a pozsonyi nyomortanya, a komáromi fecskefészkek, más hasonló nyomortanyák, teljesen nincstelenek lettek, semmi fogódzkodójuk ezeknek az embereknek nem maradt, mert se munkájuk, se vagyonuk, semmijük nem volt. Vályogból a komáromi várfalhoz hozzáépített helységben laktak családok és éheztek, persze, hogy Komáromban pl. elég nagy bázisa volt a Kommunista Pártnak, éppen ezért, de ez csupa ilyen volt, nagybirtokokról elűzött alkalmazottak. Az egyesületekről talán még annyit, hogy jól működtek kisebbségben is a katolikus legényegyletek. Igazán kifogástalanul, volt klubhelység, miegymás volt és oda jártak az iparosok, kereskedők és ott töltötték el az estét, ott volt közösségi élet ezekben a katolikus legényegyletekben, amit én ismerek, sok magyar volt. Magyar katolikus szervezet vagy iparos, sőt Léván pl. volt egy Katolikus Munkakör, ami még a múlt században keletkezett. Például fel sem merült, hogy valaki ott nem magyar, pedig Léván már elég sok beszivárgó és félig asszimilált, vagy nem is asszimilált ember élt. Befejezve az egyetemi éveket Prágában, mindjárt Lévára került? Nem, először Galántára kerültem a Hanzához, és azzal biztattak engem, hogy főszerkesztője leszek a szövetkezeti újságnak. Beosztottak engem a legjobb ellenőr mellé, mondván, hogy gyűjtsék riportokat, meg élményeket a hálózatból. A Hanza az először csak értékesítő szövetkezet volt, fiókjai voltak, főleg Mátyusföldön és Csallóközben viszonteladással foglalkozott. Voltak saját alapítású fűszeres boltocskái, amik fűszert, lisztet, sót, cukrot, ilyesmit árultak. És honnét kapta az árut? Galántán volt, alakult egy szövetkezeti központ, és annak az autója hordta szét a fiókokba az árut. A Hanzának a mozgatóembere egy Nagy Ferenc nevű volt pedagógus, aki otthagyta a pedagóguspályát és elment kereskedőnek, de hihetetlen rutinnal és hihetetlen érzékkel bíró ember volt.141 Én jártam a szövetkezeti fórumo-141 Nagy Ferenc (?): Pedagógus, szerkesztő. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont igazgatója, amely 1925 és 1945 között működött. 1928 áprilisától a Galántán megjelenő Hanza Szövetkezeti Újságot is szerkesztette. VARGA IMRE
