Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
DOBOSSY LÁSZLÓ 118 a Don-vidéki hadjáratot. Természetesen ott is megbízhatatlannak számított, de a fronton szükség volt egy írnokra, s erre alkalmasnak találták. Katonai cselekményekben nem vett részt, de írnokként végigcsinálta a háborút, látta az ottani világot, az ottani valóságot. Amikor visszatért onnan, hazament Érsekújvárba, és természetesen azon nyomban kitelepítették. Magyarországra. Itt a megszálló szovjet hadsereg foglyul ejtette, és a vonat már vitte is a Szovjetunióba. A budapesti állomáson még várakozott a magyar fogolyszállító vonat, és ezalatt valószínűleg Jócsik Lajos értesítette Erdei Ferencet,127 aki belügyminiszterként tagja volt ama bizonyos első magyar koalíciós kormánynak. Erdei kiment az állomásra, és Horváth Ferencet sikerült kiemelnie a szovjet hadifogoly-szállítmányból. Abban a reményben tette, hogy értékes tagja lesz a megújuló világnak. Ámde Horváth Ferenc már a Szovjetunióban is alaposan megismerhette a szovjet valóságot, sőt, mivel gondolkodó volt, a különféle világpolitikai változásokat is mérlegelte. Úgyhogy ő, aki ’32-óta volt a kommunista párt tagja, akkor, amikor a kommunista párt hatalomra került, megszakított vele minden kapcsolatot. Tehát amikor - hogy úgy mondjam - jobb sorsra érdemes emberek sorakoztak a pártirodák elé, hogy jelentkezzenek párttagnak, akkor Horváth Ferenc visszahúzódott. Említhetnénk akár Jócsiknak a nevét is, aki olyan grandiózus munkákat írt már fiatalon, amiből arra lehetett következtetni, hogy később kiváló társadalomtudós lesz, hisz ő volt, aki a kisebbségi szociológia alapjait lerakta, helyette gazdasági, földrajzi tárgyú dolgokkal volt kénytelen foglalkozni kényszerből. Na most ezeket az összejöveteleket az akkori rendőrség nem figyelte, nem avatkozott közbe, de én arról is értesültem Szalatnai Rezső lányától, hogy édesapjának Jócsik arról panaszkodott egyszer, hogy kénytelen a régi korábbi iratait elásva tartani valahol a kertben, mert attól fél, hogy házkutatás lesz nála. Hát ilyen bizalmatlanság vagy a gyanú árnyéka lengte körül ezt a társaságot. Ugyanakkor, amikor Magyarországon az 1944. szeptember 19-i német bevonulás után berendezkedett a nyilas hatalom, akkor megjelent egy hivatalos közlemény, amely a főleg érsekújvári - mondjuk úgy - sarlósokat a Gestapo nevében kerestette és azonnali kivégzéssel fenyegette meg. Ezen a listán mindnyájan ott voltunk, én magam is, no meg Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Dobossy Imre a kivégzendők sorába tartoztunk. Ennek ellenére így kezeltek minket. Jócsik Lajosnak a sorsa - nézetem szerint - hasonló Horváth Ferencéhez, azzal a különbséggel, hogy talán még drámaibb. Tudniillik Horváth Ferencnek az egyénisége visszahúzódóbb volt, és ő inkább csak négyszemközti beszélgetésekben nyilatkozott meg őszintén. Jócsik Lajos nagyobb méretű személyiség volt. Magyarországon belépett a parasztpártba és annak egyik vezetője lett. Ilyen minőségben az úgynevezett koalíciós kormányban államtitkári megbízást kapott. Egy alkalommal Rákosi Mátyás meglátogatta azt az államtitkárságot, ha jól emlékszem, valami gazdasági, vagy ipari államtitkárság volt, s amikor ott meglátta Jócsik Lajost, dühbe gurult: „Maga még mindig itt van?!’’ Azt hiszem, Rákosi dühkitörése azért volt, mert 127 Erdei Ferenc (1901-1971): Magyarországi szociológus, író, politikus. Szegedi jogi tanulmányait követően a népi írókkal került kapcsolatba. A Márciusi Front és a Nemzeti Parasztpárt létrehozásában fontos szerepet játszott. A felszabadulást követően belügyminiszter, a Rákosi-korszakban földművelésügyi miniszter volt. A Kádár-korszakban egyebek között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki és a Hazafias Népfront főtitkári tisztségét is betöltötte.
