Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
tak a kollaboráció mellett. Ezt sajnos tudomásul kell venni. Persze - majd erre mindjárt rátérek - 1942 telétől megváltozott a helyzet. A franciaországi német megszállást két korszakra lehet tagolni, az első korszakot együttműködés, a kollaboráció jellemezte. Most ennek a korszaknak a kiegészítéseként hadd mondjak el egy jelentéktelen történetet, amelynek azonban bizonyos távolabbi összefüggései lehetnek. 1941 nyarán szólt nekem egy magyar barátom, Gergely János, hogy este meglátogatja őt egy volt diákköri barátja, aki a spanyol polgárháborúban vett részt, majd pedig a franciák internálták őt Dél-Franciaországba, még a '30-as évek végén. De ekkor, 1941 nyarán az egész csoport Párizson át hazatért a németek segítségével Magyarországra. Ez a hajdani barát aznap este nála volt, és Gergely hívott, hogy én is menjek el. Elmentem és hármasban beszélgettünk. Ez a fiatalkori barát Rajk László volt.110 Én ekkor hallottam róla először, ekkor ismertem őt meg személyesen, és a találkozás emlékéből a következő mozzanat ragadt mega tudatomban: amikor este 8-9 óra felé elbúcsúztunk egymástól, akkor Rajk László megölelt bennünket, s most is emlékszem rá, hogy a következőt mondta: „Történjék velünk bármi, mert történhet velünk bármi, de soha se feledjük el, hogy magyarok vagyunk!” Ez volt a találkozásom Rajk Lászlóval a német megszállás alatt 1941 nyarán. Ahogy előbb említettem, a megszállásnak ez a bizonyos első korszaka viszonylag eseménytelen volt, abból a szempontból, ami a világtörténelmi eseményeket illeti. Úgyhogy számomra tulajdonképpen elég normális, kellemes időszak volt, mert részint kaptam ezt a bizonyos ösztöndíjat, amelyről beszéltem, másrészt tanítottam az egyetemen, harmadrészt pedig dolgoztam a könyvtárban a saját munkáimon. Közben magyar folyóiratok részére küldtem haza beszámolókat a franciaországi, elsősorban párizsi kulturális eseményekről, nevezetesen a színházi estékről, új könyvekről, meg ilyesmikről. Meg kell mondanom, hogy mindkét terület, a könyvkiadás is, meg a színházi kultúra is magas színvonalú volt akkor Párizsban. Ahogy később a visszaemlékezésekből kiderült, olyan német személyek irányították vagy támogatták ezt a kulturális tevékenységet, akiknek bizonyos kapcsolatuk volt a francia szellemmel, a francia kultúrával. Ekkor ugyanis a német politikai elképzelés az lehetett, hogy mintegy Németország irányításával a megszállt országokban bizonyos szellemi függetlenség jegyében dolgozzanak az emberek. De minden megváltozott 1942 telén, amikor az oroszországi hadműveltek úgy alakultak, hogy a német hadsereg egyre-másra veszítette el állásait, és bekövetkezett a sztálingrádi csata és a német haderő nagyon súlyos veresége. Mindezt követően pedig Nyugat-Európában az ellenállás kibontakozása. Ekkor megkerestek engem a magyar ellenállási mozgalom irányítói, köztük Mód Péter, aki a francia kommunista párt központjából a külföldi ellenállási szervezeteket próbálta mozgósítani, így a magyart is. Arra kértek engem, részint Mód Péter, részint pedig Gereblyés László költő, író, hogy én is kapcsolódjam be az ellenállási mozgalomba. Mégpedig olyanképpen, hogy hozzak létre egy értelmiségi csoportot, amely a magyar szellemi hagyományokat próbálja tudatosítani a franciákban, és a magyar szellem 110 Rajk László (1909-1949): Magyarországi politikus, miniszter. A Pázmány Péter Tudományegyetem francia-magyar szakán végzett, majd az illegalitásban működő kommunista mozgalom tagja lett. 1946 és 1948 között belügyminiszter. 1949-ben koncepciós perek áldozta lett. 1956 őszén bekövetkezett újratemetése fontos mozzanata volt az 1956-os magyar forradalom felé vezető útnak. 103 DOBOSSY LÁSZLÓ
