Kőrös Zoltán (szerk.): Nyugati fogságban. Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban - Elbeszélt történelem 4. (Somorja, 2016)

Gányovits Alfonz

úgy vittek fölváltva hazáig, aztán bekiabáltak, hogy meghoztuk a Frédit. Az a nagy öröm, az anyám megforgatott, hogy én vagyok-e a Frédi, az apu azt mondta, hogy de megnőttél, fiam. Nem akarták elhinni, hogy én vagyok az. Virágvasárnapra jöttem meg, 1946. április 13-án. A papa az előbb otthon volt, mint én, pedig az is kint volt valahol Linz alatt, de hazagyalogolt. Sokan voltak úgy, hogy hazajöttek, csoportosan, de voltak, akiket elfogtak az oroszok. Az apám is úgy járt, de felmutattak valami papirost, pecsét volt rajta: az orosz nem tudta, hogy milyen pecsét az, és elengedte őket. Aztán lefeküdtem, és reggel már jött a nagynéném is, nézegettek, hogy ez-e a Frédi? Mikor fölkeltem és rágyújtottam a cigarettára, anyám nagyot nézett.

129