Kőrös Zoltán (szerk.): "Muszkaföldön". Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra - Elbeszélt történelem 3. (Somorja, 2015)

Merva Arnold

MERVA ARNOLC 282 olvasták, összecsukott, mint a colstok. Az olyan jámbor emberke volt, kifejezetten majori embernek nézett ki, beszélgettem vele sokszor. Hogy őt miért fogták ott, mit véthetett az, hogyannak ott kellett maradni, nem tudom. Elkapták, felállították, aztán ki kellett őt tenni oldalra. A Rápolti Jóskát is ott fogták, mert valamibe belekeveredett: olyan haverjai voltak, mint Novomisben az a hadnagy vagy főhadnagy, berúgtak és arra pénz kellett, valamit eladtak, és akkor elkapták. Tudtuk például, hogy a Váci Pali a bundáját adta el, de az a kincstáré volt, nem a sajátja. Nekünk ott nem volt sajá­tunk semmi. Úgy, mint a szerzetesnek a csuhája nem a sajátja, hanem a rendé, hát ott is ami rajtunk volt, az mind a szovjet államé volt. Amikor eladta, röhögött rajta, hogy »most már elvagyok ebben«, mert olyan rongyos bundát adtak helyette neki, »itt a tavasz, már vígan vagyunk«. Megette, megitta azt, amit kapott érte, és kész. Aztán nem is gondolt arra, hogy ő ezért még ülni is fog. Szenes gyerek volt, Pesten, görbe háta volt, nagyon meglátszott rajta a munkának az eredménye, de goromba gyerek volt. Azt is ott fogták. Olyanok is voltak, akit én nem is ismertem személyesen. Hogy azok mikor kerültek haza, azt a jó isten tudja, mert mondom, ottan a büntetésekkel úgy repkedtek - öt esztendő, tíz esztendő, húsz esztendő, huszonöt esztendő -, az öt év az csak olyan üdülés volt. És akire aztán ráhúzták, az aztán imádkozhatott ottan, ahova vitték. Volt köztünk két aradi esztergályos, ők már a 12-es lágerben is velünk voltak, a Füzesi Marci és a Tremmel Jancsi. Ott sokat beszélgetett az ember, mindenki mond­ta a saját sorsát, úgy éreztük, hogy ott magunk között vagyunk, tehát nyíltan ki lehe­tett mondani mindent. Ezek az aradiak népi németek voltak, Volksdeutschok, úgy kerültek a német hadseregbe. Ha valaki Magyarországon vagy ezekben a környező államokban Volksdeutschnak vallotta magát, arra már vonatkozott a német haderő­ben való részvételnek a kötelezettsége, tehát katonakötelesnek számítottak. De ők nem lehettek a Wehrmachtnak, tehát a német haderőnek a katonái: mint külföldiek csak az SS-nek lehettek a tagjai. És itt volt aztán a háború után a nagy bökkenő, mert az SS-ekre vadásztak, azt lehet mondani. Ők mondták el magukról, hogy 1943-ban vagy 1944-ben kaptak egy olyan gyorstalpaló kiképzést, mikor behívták őket, és azután elindították őket Leningrád felé. De mikorra odaértek volna, akkorra már onnan mindenki futott, szembetalálták magukat a visszavonuló hadsereggel, és akkor ők is beálltak közéjük, úgyhogy ők már a leningrádi harcokban nem vettek részt. Visszakerültek Berlinbe, és aztán valahol Berlin környékén estek ők is fogság­ba. De voltak bent Berlinben is, mert a Marci azt mesélte, hogy mikor először látott magyar katonákat, rettentően meg volt lepődve, mert ő a románokhoz volt szokva. A román tisztek, aranysujtás itt is, ott is, azok délcegül ki voltak öltözve mindig, mintha skatulyából vették volna ki őket. És az önkéntesek is - aki elég gazdag volt ahhoz, hogy megfizethette, az állítólag önkéntesen vonult be a hadsereghez, és ott mindjárt ilyen önkéntesi ellátásban részesült. Jóformán tisztnek érezhette magát, mert ha letöltötte azt az egy vagy két évet, akkor valamilyen alhadnagyi rangot kapott. Az oszt­rák-magyar hadseregben is voltak azelőtt ilyenek, és ez a románoknál megvolt egé­szen a második világháborúig. A Marciék így mesélték, hogy a román tisztek olyanok voltak, hogy rajzolni se lehetett volna szebbet, cifrábbat náluk. És hogy nagyot csaló­dott, mikor meglátott egy magyar katonát Berlinben: térdig érő rövid köpenyben, alat­ta meg az a gombos nadrág, mint az 1848-as szabadságharcosokon is látni. Ez volt a magyar hadseregnek a viselete, tehát nem volt mutatós egyáltalán. A tisztek csiz­mában jártak, azoknál megjárta, de mondjuk akinek ugyanaz a szabású nadrág csak bakancsban végződött, az olyan furcsa volt. Érdekesek voltak ezek a gyerekek. És

Next

/
Thumbnails
Contents