Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
A rendszerváltás éveinek kronológiája
KRONOLÓGIA 446 1991júniusában: Megjelenik Érsekújvárott a Castrum Novum című kétnyelvű havilap első száma. Felelős szerkesztője Cseri Zita. 1991. július 1.: Ideiglenesen megszűnik a Szlovák Televízió magyar nyelvű adása. Genfben az európai nemzeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó nemzetközi konferencia kezdődik. A kormányszintű küldöttségek tárgyalásain a csehszlovák küldöttség tagjaként résztvesz Hunóík Péter és Gémesi Károly, a nem kormányszintű szervezetek ezzel párhuzamosan zajló értekezletén pedig Gyurcsík Iván és Csáky Pál. 1991. július 3.: Az Eurolánc polgári kezdeményezés aktivistái blokád alá veszik a körtvélyesi tározó szivattyúállomását, hogy ezzel gátolják a felvízcsatorna vízzel való feltöltését. 1991. július 8.: A Szabad Földműves Újság felveszi a Szabad Földműves címet. 1991. július 11.: Popély Gyula a Szabad Újságban közzétett felhívásában bejelenti egy politikai párt megalapítására irányuló szándékát, amely szerint a Magyar Néppárt megszervezését az teszi szükségessé, hogy a politikai mozgalmak nem képesek kellő hatékonysággal felvállalni a magyar kisebbség érdekvédelmét. 1991. július 15.: Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök és Mádl Ferenc kormánybiztos újabb eredménytelen tárgyalásokat folytat Pozsonyban a bősi vízlépcső jövőjéről. 1991. július 16.: Az FMK állásfoglalást tesz közzé az Új Szóban a bősi erőművel kapcsolatban, amelyben hangsúlyozza, hogy az erőmű eredeti tervek szerinti megépítése ellen foglal állást, s a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon határozott fellépésével sikerült megakadályoznia a környezetvédők elleni rendőri fellépést. 1991. július 17.: Az SZNT Elnöksége a rádióról és a televízióról szóló törvény alapján kinevezi a két intézmény tanácsát, amelyekbe valamennyi parlamenti párt 1-1 tagot delegálhatott. A rádió tanácsába a magyar mozgalmak Ozogány Ernőt (EPM), Lapos Józsefet (MKDM) és Balia Kálmánt (FMK), a televízióéba Lacza Tihamért (EPM), Protió Máriát (MKDM) és Barak Lászlót (FMK) delegálták. 1991. július 17-18.: Csölösztő mellett rendőrkülönítmény számolja fel a körtvélyesi víztározó területén két hete tartó tiltakozó akciót. 1991. július 19.: A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájában Bajnok István (EPM) foglalja el a mandátumáról lemondott Rajczy László megüresedett képviselői helyét. 1991. július 22.: A környezetvédők - több parlamenti képviselő részvételével - újabb nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek Körtvélyesen a bősi vízlépcső megépítése ellen. 1991. július 23.: Milan Zemko, az SZNT alelnöke fogadja az Eurolánc, a Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetségének, valamint a csallóközi régió polgármestereinek képviselőit, akik kérik, hogy a kormány a vízlépcső sorsáról független szakemberek és a térség lakói véleményének figyelembevételével döntsön. A szlovák kormány ülésén ezzel egyidőben döntés születik a bősi vízerőmű szlovák területen történő üzembe helyezését lehetővé tévő ún. C-változat építési munkálatainak megkezdéséről. 1991. július 24.: Az FMK Politikai Testületé nyilatkozatban közli, hogy nem ért egyet a szlovák kormánynak a bősi vízerőmű megépítéséről hozott döntésével.
