Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Zachar István

ZACHAR ISTVÁN

422 is, hogy a kezdetekben mi annyira bevettük Ipolyságot, hogy ott hiába volt VPN, Demokrata Párt vagy KDH, egyszerűen nem tudtak szóhoz jutni, mert annyira működtek ezek a csatornák, hogy tényleg naprakész, első kézből kapott információkkal tudtunk manipulálni, s tudtuk azokat Ipolyságon hasznosítani. Kár, hogy ez valahogy nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, mert 1989-91-ben tényleg fantasztikus sikerek voltak a pártok szempontjából, de ez valahogy ellaposodott.- Említetted, hogy 89 előtt nem nagyon kapcsolódtál be aktívan a Csemadok munkájába, de van arról tudomásod, hogy akkoriban a Csemadokban mi történt itt Ipolyságon és környékén?- A belső dolgokról nem volt tudomásom, a hivatalos dolgokról tudtam. Annyit elmondanék, hogy 1990-ben a Csemadok is próbált megváltozni, és akkor próbáltak minket is beszervezni a Csemadok vezetőségébe, csak lehet, hogy mi is elvakultak voltunk, mert abban az időben az FMK-nak is gondjai voltak a Csemadokkal, kölcsönös támadások voltak mindkét fél részéről. Volt bennünk egy ilyen dac, hogy mi nem megyünk. Lehet, hogy hibát követtünk el, mert ott kellett volna lenni, s akkor a Csemadok itt Ipolyságon más irányt vett volna, mert olyan emberek kerültek akkor oda, hogy nem biztos, hogy a magyarság kulturális életét föllendítették azáltal, hogy odakerültek. Én személy szerint a későbbiekben a Csemadokkal nem tartottam a kapcsolatot, mert láttam, hogy milyen emberek vannak ott, milyen mozgás van, meg mondom, hogy ránk ragadt az, ami Pozsonyban ment a Csemadok és az FMK között, az ellenségeskedés.- Arról már szó volt, hogy a munkahelyeden hogyan zajlott, ill. nem zajlott le a vezetőváltás. Ipolyságon hogyan zajlott a helyi nemzeti bizottságnál ez a dolog?- Már említettem, hogy amikor a helyi nemzeti bizottság elnökét, aki kommunista volt, leváltották, akkor nem választották, hanem kooptálták az új vezetőt, s annyira sikeresek voltunk, annyira sikeresek voltak ezek a kerekasztal megbeszélések, hogy el tudtuk érni, hogy az FMK részéről tudtunk oda embert javasolni. Orbán Dezső mérnök került oda, őt javasoltuk. Ő a mezőgazdasági iskolában tanított, úgy láttuk, hogy értelmes ember, majd jól fogja a dolgokat csinálni. Ő fél évig volt a nemzeti bizottság elnöke. Szerintem azt a feladatot, amit el kellett neki látnia, kicsit másképp irányítani a várost, ő megpróbálta, s részben sikerült is neki. Ő tisztogatásokat a hivatalban nem csinált, megpróbált azokkal az emberekkel dolgozni, akik ott voltak. Hogy most ez jó volt, vagy nem volt jó, nem tudom. Lehet, ha belemegy egy nagyobb tisztogatásba, akkor sikeresebb lett volna a későbbiekben, mert az első választásokon alulmaradt, és a hivatal egyik alkalmazottja lett a polgármester. Én itt megint úgy látom, hogy az említett régi struktúrák a saját embereiket átmentették. Ipolyságon voltak olyan üzemek, ahol volt vezetőváltás, de voltak olyan cégek is, ahol nem volt vezetőváltás. Mi próbáltunk az emberekkel beszélni - kisebb üzemekről van szó -, hogy miért nem váltották le a vezetőt, de az emberek féltek, s a régi vezetők voltak olyan rafináltak, hogy megnyerték maguknak a hangadókat, s funkcióban maradtak. S ezek a cégek, ahol a régiek funkcióban maradtak, vagy rendre tönkrementek, vagy egyszerűen fölszámolták őket. (...) Ott volt a tejcsarnok, a Milex, amelyik Lévához tartozott. Abban az időben nagyon könnyen le lehetett volna válni Léváról. A helyzet olyan volt, hogy Léva élt az ipolysági Milexből,