Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Végh László
VÉGH LÁSZLÓ 394 - Miről szólt ez az egyeztetés?- Hát hogy milyen formában legyen az egyetemi kérvény beadva. Hogy egyáltalán kell-e egyetem. Voltak viták, többek között Nóra is mondta, hogy hát minek ide egyetem, aki akar tanulni, az most már tanulhat bárhol, Magyarországon, mindenhol. Erre nem lesz szükség. De mi akartuk az egyetemet. Ez a törvénytervezet, ez úgy elkészült, odakerült Varga Sanyihoz, az pedig bedobta a szekrény aljába, hogy ez hülyeség. Na és én ezt loptam ki, Sidó pedig nagyon harciasán mondta, hogy ezt be kell adni, és el lesz intézve, mert ő ismer mindenkit, és Prágában ezt támogatják. És én abból vittem pár példányt Sidónak, ők aztán mint képviselői beadványt adták be a parlamentbe.- Ezek szerint Varga Sanyi nem terjesztette be.- Nem, Varga Sanyi nem terjesztette be. Nem akarta, hogy ez így nem lesz jó.- Varga Sanyi aieinöksége alatt kisebbségpolitikai téren történt valami váltás vagy változás?- Akkor alakultak a pedagógusszövetségek. Közben alakultak a szlovák ellenszövetségek is. Ez az újvári tanítónő, aki képviselő is volt aztán, a Garajová, a vegyes területen élő szlovák tanítók részéről voltak különböző tiltakozások. Ezek mind begyűrűztek hozzánk. Emlékszem rá, egyszer fönt tárgyaltunk Varga Sanyinál. Csörög a telefon, hogy lent vannak a tanítók Dél-Szlovákiából a portán, valaki menjen le értük. Kvarda Öcsi, fussál le értük! Öcsi a nagy bajszával lement a kormányhivatal portájára, és nagy hangon kézit csókolommal köszöntötte a Garajováékat. Mindjárt felháborodás, hogy a kormányhivatalban magyarul köszöntik őket. És akkor utána kezdődtek a hercehurcák. A koncepcionális újdonságok bevezetésére nem sok idő maradt. A kormány végül is nem Varga Sanyit nevezte ki a nemzetiségi tanács elnökévé, hanem a Čarnogurskýt. A másik pedig az, hogy a nemzetiségi tanács összetételének a meghatározásában történt egy új dolog. A régi szép időkben, húsz vagy hány évig, míg működött a tanács, voltak a magyar képviselők meg az ukrán képviselők. Aztán mindenféle minisztériumból kinevezett hivatalnokok, általában a kulturális és az oktatási miniszterhelyettesek voltak a tanácstagok. Amikor 89-90-ben újraalakult a tanács, behozták oda az összes nemzetiség képviselőit, tehát a bolgárokat, németeket, ruszinokat. A ruszin-ukrán vita állandóan ott dúlt a háttérben. Bekerült az összes nemzetiség és a cigányok is. Ami addig a nemzetiségi tanácsnak nem volt a nyakába varrva, így a cigánykérdés is, az most mind a tanács nyakába szakadt. Fel kellett venni új munkatársat. Orgovánová Klárika volt a cigányreferens, és ezzel jócskán kibővült a titkárság feladatköre. Laci talán akkor júniusig még csak képviselő volt, de az FMK részéről ő is tagja lett a tanácsnak. Akkor volt ez a vita az alternatív oktatás bevezetéséről, a kétnyelvű oktatás meg ilyesfélék. Ennek kapcsán volt egy-két eléggé viharos, de jól előkészített tanácsülés. Közben a tanácsba bekerültek a Matica képviselői is, nagyon vegyes, szétszórt társulás lett az egészből, és sokszor fölösleges viták mentek. Ott jöttek elő a nyelvtörvény első változatai, amit Rezsőék nagyon vehemensen forszíroztak, hogy elő kell terjeszteni a kormányülésre.
