Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Végh László
VÉGH LÁSZLÓ 384 volt, de igazgatónak viszont kitűnő. Mindent elintézett pártvonalon, s rendet tartott az iskolában. A tanárok féltek tőle. Nagy Laci előttem járt egy évvel, és elment Pozsonyba egyetemre. Pedagógiai pszichológia-filozófia szakra jelentkezett. De miután ő Pozsonyba került, mi utána is folyamatosan kapcsolatban voltunk. Eléggé furcsa dolog volt, ő már ott volt egy éve, közben mi állandó kapcsolatban voltunk. Már akkor, diákkorunkban beszélgettünk szociológiáról, szociográfiáról, ezekbe voltunk teljesen belebolondulva. Hogy akkor menjek szociológiára. Az meg egy ilyen induló szak volt, ahogy majd később kiderült, a mienk volt a harmadik végzős évfolyam. Tehát Laci tanácsára jelentkeztem szociológiára az érettségi után.- Mik voltak az első élményeid Pozsonyban.- 1967-ben volt az érettségi, aztán a felvételi, ami azért sem volt egyszerű, mert a szociológia szakra jelentkeztem, és hát nem vettek föl, mármint az első körben. Kinéztük, hogy van még ott politológia-szociológia szak is. Arra aztán még jelentkeztem, Laci apja írt mindenféle fellebbezési kérvényeket, és akkor aztán arra a szakra vettek föl engem. Nem tudom, mi volt a zűr, de arra aztán fölvettek. Tehát bekerültem a politológia-szociológia szakra, ahol minden egyben volt. Volt még plusz politológiai valami, amiben én abszolút tájékozatlan és felkészületlen voltam. Nem foglalkozott a politológiával senki, nemhogy a diák, de a tanár se nagyon. Nagy ambíciókkal indult ez a szak, hogy majd ez lesz a szlovák diplomaták képzési helye.- Magyarok tanultak ott rajtad kívül?- Hárman voltunk magyarok szociológia szakon és ketten voltunk ezen a politológián, Sinka Feri meg én. Tízen kezdtünk és öten vagy hatan végeztünk, egypáran kimentek Izraelbe, ide-oda. A szociológián járt velünk Molnár Józsi, aki Szerdahelyen dolgozik népművelőként, a tudománynépszerűsítő mozgalom szervezőjeként. De ő szlovák iskolába járt. Mi voltunk az elsők, nem is tudom, előtte járt-e oda valaki magyar.- Szlovákok kik voltak nevezetesebb emberek?- Hát most kit mondjak? Évfolyamtársam volt Ludo Šrámek, aki a szlovák közvélemény-kutatások elismert szakembere, Zuzka Takáčová, ma Bútorová, Ludka Benkovičová, ma a Statisztikai Hivatal elnöke.- És a diákévek? Fölkerülsz Pozsonyba, ott van Nagy Laci, ott van egy társaság. Mit jelentett az neked?- Azt tudni kell, hogy talán 1965-ben jelent meg Balogh Edgár Hétpróba című könyvének az első kiadása. És ebben a Sarló meg a falukutatás fogott meg bennünket, hogy ilyen valamit kell majd csinálni a szlovákiai magyarságról, dokumentációt meg ilyesmiket. Ez már úgy fejben összeállt, megvolt bennünk. Ezért mentem a szociológiára is. Valahogy mindig bennünk volt a szlovákiai magyarság iránti érdeklődés,
