Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
László Béla
ilyen lerakodó hely volt. Az egyik egy háztömbnek a szénraktárában. Aztán úgy látszik, azt lefülelték, mert egy másik hely valahol Ružinovban, már nem is nagyon emlékszem, hogy hol volt, egy panelház spájzába hordtam az anyagokat. De Miklós természetesen beleegyezett abba is, hogy ezeket a dokumentumokat saját magunk is terjesszük. Minden dokumentumot legalább 50-60 személynek küldtem szét. Ez két-három éven keresztül zajlott.- Ezt a sokszorosítást hol csináltátok?- A dokumentumokat Balkó Feri felesége, Veronika gépelte a saját lakásán, egy panelházban, és ott, a panelházban folyt a sokszorosítás is.- Itt Nyitrán?- Igen, Nyitrán. Én jártam oda a dokumentumokért. Itt, a mi lakásunkban tanított meg Miklós a sokszorosítás fortélyaira. Abban az időben a JUGYIK esti előadásaira, a művelődési táborokba neves személyiségek jártak. Akkor már folyt a cseh chartások és a magyar demokratikus ellenzékiek közti kommunikáció, több ilyen kapcsolatteremtésben segítkeztem. Ebben az időszakban már több magyarországi ellenzéki összejövetelen is részt vettem. Egy ilyen nagyon emlékezetes találkozó Kunfehértón volt, nem is tudom, melyik évben. Azért is emlékezetes, mert Kupa Mihály, a későbbi pénzügyminiszter is ott volt, tartott előadást. De azért is, mert a szövetkezet egy nagy vlecska dinnyét hozott a tábor központjába, lefordította, és egész héten dinnyetort ültünk. Úgyhogy nagyon kellemes volt. Talán hadd említsek meg néhányakat, akik sokat segítettek nekünk. Ilyen volt Horváth Mihály, hatalmas termetű férfi volt, Simén András. Simén András egyike volt azoknak, akik a kerékpártúrákat szervezték itt, Szlovákiában több éven keresztül. És ő hordta át a könyveket is az egyetemista diákoknak, apránként hátizsákban.- Medvigy Endre?- Persze, Medvigy Endrével is kapcsolatban voltunk, többször járt itt, Nyitrán a JUGYIK-ban, a művelődési táborban. Abban az időben ismerkedtem meg például Halzl Józseffel. A rendszerváltás után aztán nagyon intenzívvé vált az együttmunkálkodásunk a Rákóczi Szövetség által. Már a 80-as években kialakultak azok az emberi kapcsolatok, amelyekre aztán a rendszerváltás után tovább lehetett építeni.- A diákok mennyire voltak bevonva?- Nyitrán gyakorlatilag a diákok csinálták az ellenzékiséget.- Mit jelent ez a gyakorlatban?- Ők szervezték a gímesi művelődési táborokat, a rendszeres esti előadásokat. A fedőszervezetet a Csemadok alkotta. Meg kell említeni a Csemadok járási titkárát, Sándor Jánost, aki egy fantasztikus ember. Mert ezzel az ellenzéki diáktevékeny-267 N GO< Ó BÉLA
