Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Korpás Pál†
minősíteném a privatizációt. Az emberek kezdenek egymásra irigykedni. Két 219 ember, aki valamikor egy esztergapadnál dolgozott, s most esetleg olyan helyzetben vannak, hogy az egyiknek van egy üzeme, mert valahogy oda csapódott, ahol osztották ugye a vagyont, a másiknak meg talán még munkája sincs. Szerintem ilyen gyors változásokat, amelyeket felülről is sürgetnek, meg ugye a nyugat is hajt bennünket, ezek megrontják az emberek közötti kapcsolatokat, és sajnos ezt már itt Ipolyságon is lehet tapasztalni. A vállalkozók egy része műveletlen, alacsony kulturális szinten van, s ebből az következik, hogy nagyon-nagyon nyersen próbálja a saját céljait elérni. Ezáltal pedig lemorzsolódnak a szponzorok. A változások kezdetén sok közösségi aktivitást szponzoráltak, ma művészet szponzort találni egy jó ügy érdekében... Ma sem az iskoláknak, sem a városi kulturális életnek nincsenek szponzorai, vagy alig vannak.- Köszönöm a beszélgetést.- Én is köszönöm, hogy meghallgattak. (A beszélgetés 1997-ben készült.) Hunóík Péter, Korpás Pál, Zachar István, Tóth Károly és Gyurovszky László 1990-ben