Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Agárdy Gábor

na, ha az MKDM beolvadna az Együttélésbe. Végül kiderült, hogy az MKDM támo- 15 gáté tábora valahogy stabilabb és nagyobb. Ezt éreztük már az első választások előtt is, amikor 60-40 százalékban egyezett meg a két párt az MKDM javára. És hogy igazunk volt, azt láthattuk 1998-ban is, amikor megtörtént a három párt egyesülése. Hogy valójában az MKDM vállalta fel a két pártot, és az Együttélés is belépett az MKDM-be, és az FMK-MPP is belépett az MKDM-be azzal, hogy az MKDM megváltoztatta a nevét és a Magyar Koalíció Pártja nevet vette föl. Tehát elméletileg az MKDM lett a gyűjtőpárt, amely felvállalta aztán ezt az egységet.- Ennek a vitának a kapcsán voltak kizárások is?- Az még előtte történt. A keletieket Galántán zártuk ki, nem sokkal a pártegyesülés előtt. Elméletileg a keletiek puccsot akartak végrehajtani, amit akkor a kongresszus állított meg azzal, hogy ott helyben intézkedett - a kongresszus a legfelsőbb szerve a pártnak -, és egyöntetű szavazással, alig volt pár ellenszavazat, bár többen tartózkodtak. De jócskán meghaladta az 50 százalékot azoknak a száma, akik a kizárás mellett szavaztak. És így maradt meg a párt egysége. A kongresszus után lassan Püspöki Nagy Péter is kivonult ebből a csapatból. Nemcsak politikai okok miatt, hanem a munkahelye elszólította őt innen. Azt hiszem, ő jobb pozíciókat akart a maga számára. És ezt valahogy az elnökség, nem is az elnökség, hanem az országos tanács nem nagyon támogatta.- Mennyire játszott közre ebben Püspöki ŠtB áitaii érintettsége?- Biztos közrejátszott. Akkor ez már nyilvános volt, és azt hiszem, ez eléggé nyomós oka lehetett. Ő ezt talán érezte is.- A másik ilyen személy, aki távolodni kezdett vagy kivonult a nagypolitikából,

Rajczy László volt...- Igen. Rajczy érdekes figurája volt ennek a korszaknak, méghozzá azért, mert neki a keresztény körök szervezése nem 89 novembere után kezdődött. A választások után prágai parlamenti képviselő lett. És itt el kell mondani, hogy Rajczy több tízezer, talán százezer kilométert is lejárt abban az időben a saját kocsiján. Volt úgy, hogy egyszer össze is törte az autóját. Rengeteget utazott kelettől nyugatig és szervezte a klubokat, amelyekből később összeálltak az alapszervezetek, utána ezekből a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Rajczyn aztán, mivel valószínűleg örökölt is bizonyos hajlamot bizonyos betegségekre, Prágában ez teljesen kiütött. Olyannyira, hogy lemondott a mandátumáról, és nagyon rossz állapotba került.

Orvoshoz nem akart menni, fizetése nem volt. Én akkor még eljártam hozzá, mert voltak műszaki berendezések, amelyek nála voltak. Az MKDM-ben azért ebből a szempontból mindig rend volt, a leltárt meg ezeket a dolgokat meg kellett csinálni.

Aztán úgy kellett tőle bizonyos dolgokat elhozni, illetve leírni. Valamit sikerült visszaszerezni, valamit nem. Laci meg olyan állapotban volt, hogy nem lehetett vele mit kezdeni. Azt hiszem, el is vált a feleségétől. Akivel még tartotta a kapcsolatot, az a fia meg a két lánya volt. A fia sokat törődött vele. És akkor én szóltam Laci nővérének, hogy van egy jó pszichiáter ismerősöm, a Pálházy Béla. És ő vette kezelésbe, és ő húzta ki ebből a csávából, úgyhogy ma, azt hiszem, elfogadható állapotban van.

AGÁRDY GÁBOR