Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
- Ez nagyon érdekes dolog, mert ez a pálya mindannyiunk számára, mindkét félnek, akik ott voltunk, a papoknak és a civileknek is, nagyon sajátos helyzetet jelentett, mert korábban ilyen nem volt. Ugye az átkosban az egyház elszigetelt módon működött. A papok bizonyos értelemben el voltak szigeteltelve a hétköznapi élettől, az emberektől, nagy részük állandó megfigyelés alatt élt. Másképpen mondva, a hétköznapi életben nem voltak munkajellegű kapcsolatban a papok és a hitüket gyakorló emberek. S azt is látni kell, hogy az egyház rendi társadalomként működött. Úgy kell elképzelni a katolikus egyházat a rendszerváltás előtt, és sok helyen ma is, hogy van a pap, aki olyan, mint egy nemes, és egy síkkal, egy renddel lejjebb vannak a többiek. Van egy jezsuita ismerősöm, aki egy alkalommal azt mondta, hogy sajnos nagyon sok pap ma is úgy gondolkozik, hogy a pappá szentelés révén a papok a mindentudás karizmáját is megkapják. Tehát egy plébános a falu élén, a falu papjaként nemcsak az egyházi kérdésekhez ért, ő tudja legjobban azt is, hogy kell a templomot szigetelni, hogy kell megoldani a kivilágítást. Minden kérdéshez ő ért a legjobban, mert ő a pap. A lapban is ez a kettős világlátás jelentkezett, és ahogy most látom, ez igen komoly kihívást jelentett a papi és civil félnek egyaránt. És hát ennek lett az eredménye, hogy bizonyos idő után nekem onnan távoznom kellett.- Egy kicsit még az MKDM belső ügyeiről beszéljünk, hiszen azért abban az első választási ciklusban, 90-től 92-ig az MKDM-en belül elég sok volt a vita. Mondjuk, botrányok, de nem voltak ezek igazából botrányok. Két komoly probléma volt, az egyik az Együttéléshez való viszony, a másik meg bizonyosfajta személyes ellentétek. Püspöki és a pártvezetés között. Ezekről tudnál-e valamit mondani?- Még egy másik mozzanat is van. Az MKDM és az FMK között is volt egyfajta feszültség. Erre a történetre emlékszem, mert akkor ott voltam azon a találkozón. Még a választások előtt és még a Remény előtt volt, hogy az FMK-s vezérkar szeretett volna találkozni az MKDM-es vezérkarral. Az FMK érezte, hogy van egy jól képzett értelmiségi rétege, de valahogy nem nagyon voltak körülötte tömegek. És valamiféle olyan szimbiózisban gondolkoztak egyesek, hogy a kettőnek az előnyeit egyeztetni lehetne: az MKDM-s tömegek és az FMK-s értelmiség együttműködésében. Ezen a találkozón kiderült, hogy nem biztos, hogy ez működőképes. És utána ilyen próbálkozásra később már nem került sor. Ami az MKDM-Együttélés kapcsolatát illeti, ott szintén látni kell, hogy az Együttélés az MKDM-nél markánsabb, nemzetibb vonalat fogalmazott meg. Az MKDM nemzetileg szintén elkötelezett volt, de mindezt keresztényi keretbe gondolva. Másrészt ebben az időszakban az MKDM még nem volt igazi párt a szónak abban az értelmében, hogy nem ideológiai alapon, hanem vallásos alapon közelítette meg az egyes kérdéseket. Azaz igazából a vallásos embereknek egyfajta gyülekezete volt. Emlékszem az alakuló ülésre, ahol többségében vallásos kérdések jelentek meg.- Ha jól emlékszem, az MKDM első programjából számos olyan dolog hiányzott, ami egy igazi párt programjában benne van. Például határozottan a nemzetiségi kérdéshez sem szóltak hozzá pártprogramszerűen.- Emlékszem olyan mozzanatokra, mikor különböző tisztségek betöltéséről volt szó, és egyes vidéki küldöttek olyan kérdésekkel fordultak egyes személyek irányá-157 o M 00< cr >ÍD
