Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
- Hát itt volt a Molnár Imre, akivel még az ipolysági gimnáziumban kerültem szó- 145 rosabb kapcsolatba. Ő a JAlK-ban egy meghatározó személyiség volt, viszont vele ott csak rövidebb ideig dolgoztam együtt, nem sokkal később elment Szegedre. A klub vezetésében többen részt vettek: Zobor Rozi biokémikus, a férje, Horváth Pali fogorvos. Az elnök, Visehradsky Vili vegyészhallgató volt. Ha jól emlékszem, abban az évben, amikor odakerültem, már ő is végzett és távozott Pozsonyból. Az ezt követő időszakban néhányan, akik szerveztük a JAIK-ot: Braunsteiner Glória volt az elnök, Reicher Szidónia a pénztáros, akikre most emlékszem. Persze Magyarországról Molnár Imre folyamatosan szervezte a magyarországi előadókat. Ez az időszak nagyon intenzív időszakát jelentette a JAlK-nak. Ez alatt azt értem, hogy ha jól emlékszem, a korábbi időszakban hetente egy műsoros estet szerveztünk, az ezt követő időszakban hetente folyamatosan két programot tudtunk biztosítani. Ez az időszak egyrészt folyamatos közelharcot jelentett a Csemadok járási, városi vezetésének egy részével, akik féltették az állásukat. Mivel tudták, hogy a klubot megfigyelik, ezért féltek, hogy a túl kemény programok az ő számukra kellemetlen következményekkel járhatnak. Tehát itt egy folyamatos belső küzdelem volt a JAIK között és, mondhatnám, hogy az állásukat féltő Csemadokosok között.- Kikre emlékszel ebből az időszakból, akik meghívott előadóként, vendégként felléptek a klubban?- Az előadók köre igen tág volt. Voltak visszatérő előadók mint Dinnyés József énekes, aki magát daltulajdonosnak titulálta, Kobzos Kis Tamás, a Kaláka együttes, Cseh Tamás, az Egyetemi Színpad előadói, de neves természet- és társadalomtudósok, kutatók is. Úgy emlékszem, hogy a műegyetem hallgatói is tartottak egy élvezetes előadást a lézertechnikáról.- Mikor lettél egyetemista?- A röntgenlaboránsi időszak körülbelül két évet tartott, és utána 80-ban felvételiztem szociológiára. Ez a két év behatárolta az érdeklődési körömet annyiban, hogy láttam, valamiféleképpen a társadalmi kérdések azok, amelyek elsősorban rám szabódtak vagy rám szabattak. És szerencsém volt, bekerültem a Comenius Egyetem szociológia szakára, ahol 1985-ben fejeztem be a tanulmányaimat.- A szociológia nem volt egy tipikus nemzetiségi szak, hiszen a szlovákiai magyarok vagy pedagógusnak, vagy Nyitrára mentek mezőgazdaságira, stb. Voltak rajtad kívül más magyar hallgatók a szakon?- Persze, például Lampl Zsuzsa, aki két évvel korábban végzett, mint én. Ő is rendszeresen megfordult a JAlK-ban. Vele is sokat beszélgettünk társadalmi kérdésekről, ami ilyen értelemben motivált engem.- Említetted, hogy te már gyakorlatilag az egyetemi éveid előtt, rögtön mikor felkerültél Pozsonyba, kapcsolatba kerültél a jogvédő bizottsággal. Hogyan történt ez a kapcsolatfelvétel, és miben állt ez a kapcsolat. GYURGYÍK LÁSZ
