Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
GYURGYÍK LÁSZLÓ 1954. június 18., Ipolyság. Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szociológusi oklevelet szerzett (1985). Az 1980-as években bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága munkájába, a rendszerváltás után a Remény című katolikus hetilap egyik alapító szerkesztője és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja, a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport alapítója és szervező titkára volt. 1992-től tudományos kutatómunkával, a szlovákiai magyarság demográfiai helyzetének vizsgálatával foglalkozik. A komáromi Selye János Egyetem oktatója.- Laci, mondjál valamit a családi hátteredről és a felnőttkorod előtti évekről!- Ipolyságról származom, és Ipolyságon jártam alapiskolába is, és gimnáziumba is. Ez a kisváros volt az, ami meghatározó volt az életemre sok szempontból. Ami a családi hátteret illeti, édesapám munkás volt, édesanyám szakácsnő a mezőgazdasági iskolában. Édesapám különböző munkahelyeken dolgozott. Otthon, a családi házban öten éltünk együtt, a két szülő, az öcsém, Tibor és azonkívül az apai oldali nagymamám. Ővelük így, öten éltünk egy régebbi családi házban. N 01 c- Az Ipoly mente erősen katolikus vidék. A tiétek vallásos család volt?- A családban mindenki katolikus volt. Ami a vallásosságot, a vallásgyakorlást illeti, az azért egy kicsit vegyesebb volt. A szüléimről nem igazán mondható el, hogy különösebben templomba járók lettek volna, a nagymamám viszont igen. Ő volt az, aki sokkal inkább vallásos volt. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy az apai oldalon a nagymamám, illetve az édesapám eredetileg evangélikusok voltak, s csak később tértek át a katolikus hitre.- Mennyire volt része a családi mindennapoknak, beszélgetéseknek a politika? oc 0” (3
