Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

A rendszerváltás koreográfiája

KRONOLÓGIA 814 vaslatukat elutasítják, az alkotmány szövege és a szavazás módszere (nyílt névszerinti szavazás) elleni tiltakozásul a szavazás előtt elhagyják az üléstermet. Alistálon református, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Paláston római katolikus magyar alapiskola, Gután római katolikus nyolcéves gimnázium nyílik. 1992. szeptember 3.: A pozsonyi várban Ivan Gašparovič parlamenti elnök és Vladimír Mečiar miniszterelnök ünnepélyes keretek között aláírja a szlo­vák alkotmányt. Az Együttélés és az MKDM parlamenti frakciói az ünne­pi aktuson nem vesznek részt. 1992. szeptember 9.: Vladimír Mečiar Budapesten Antall József magyar minisz­terelnökkel tárgyal a bősi vízlépcső jövőjéről és a kisebbségi kérdésről. A két fél megerősíti: igénylik az Európai Közösség bevonásával folyó egyeztető tárgyalásokat, Mečiar ugyanakkor elutasítja a magyar javasla­tot, hogy közösen forduljanak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. Megegye­zés születik arról, hogy a vízlépcső ügyének és a kisebbségek kérdésé­nek megvizsgálására közös parlamenti bizottságot hoznak létre. 1992. szeptember 25.: A komáromi Jókai Színház nagytermében megtartott ün­nepélyes tanévnyitóval megnyílik a Komáromi Városi Egyetem. Megbízott igazgatója Szabó Rezső. 1992. szeptember 26.: A Csemadok Pozsonyban ülésező Országos Választmánya egy szlovákiai magyar értelmiségi találkozó összehívását kezdeményezi. 1992. október 1.: A szlovák parlament megnevezése Szlovák Köztársaság Nem­zeti Tanácsára változik. 1992. október 4.: Budapesten ünnepélyes keretek között felavatják Esterházy Já­nos emléktábláját. Az eseményen részt vesznek többek között a szlováki­ai magyar politikai tömörülések elnökei, valamint a Csemadok elnöke. 1992. október 10.: Ipolyságon tartja II. kongresszusát az MPP, amely módosít­ja a párt alapszabályát, élére 30 tagú Országos Választmányt, elnökévé ismét A. Nagy Lászlót, alelnökeivé Tóth Károlyt, Tóth Jánost és Zoller Mi­hályt választja. A kongresszuson elfogadott nyilatkozat szükségesnek mi­nősíti a magyar koalícióval való szorosabb együttműködést. 1992. október 16.: A szlovák Közlekedési, Távközlési és Közmunkaügyi Minisz­térium arra utasítja Szlovákia útkarbantartó vállalatait, hogy október 31- ig szereljék le a magyar nyelvű vagy a kétnyelvű helységnévtáblákat. 1992. október 19.: Az MPP-t megfigyelői státussal felveszik az Európai Liberá­lis, Demokrata és Reformpártok Szövetségébe. 1992. október 22.: Brüsszelben eredménytelen tárgyalások zajlanak Csehszlo­vákia, Magyarország és az Európai Közösség képviselői között a Bős-Nagymarosi Vízerőműről. 1992. október 23.: A magyar kormány bejelenti, hogy a Duna tervezett egyolda­lú elterelése miatt keresetlevelet nyújt be a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz. 1992. október 24.: A szlovák fél Dunacsún és Gutor között megkezdi a Duna el­terelését a bősi erőműhöz vezető felvízcsatornába. 1992. október 28.: Londonban az Európai Közösség és a visegrádi hármak csúcstalálkozóján Csehszlovákia és Magyarország képviselői megálla­podnak, hogy a bősi vitát a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents