Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

A rendszerváltás koreográfiája

KRONOLÓGIA 808 1992. január 20.: Pozsonyban tárgyalásokat folytatnak az Együttélés Intéző Bi­zottságának és az MKDM Elnökségének képviselői, amelyen kinyilvánít­ják a két mozgalom választási koalíciójának szándékát. 1992. január 22.: Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök Prágában fogadja az MKDM háromfős küldöttségét. Megbeszélésük témája a magyar oktatás­ügy helyzete, valamint az államjogi elrendezés kérdése. 1992. január 23.: A három magyar mozgalom képviselői a nemzetiségi adás ki­bővítésére vonatkozó javaslatokat nyújtanak át a Szlovák Televízió taná­csának. Javasolják többek között egy önálló szerkesztőség létrehozását, napi 10-15 perces magyar nyelvű hírközlés és heti 30-40 perces magyar nyelvű magazin sugárzását. 1992. január 25.: Dunaszerdahelyen tartja Vili. országos közgyűlését az FMK, amelyen új alapszabályt fogadnak el, s határoznak a mozgalom párttá alakulásáról Magyar Polgári Párt (MPP) néven. Elnökévé A. Nagy Lászlót választják, első alelnöke Tóth Károly, alelnökei: Világi Oszkár, Tóth János és Gémesi Károly, politikai szóvivője Gyurovszky László. A választások­kal kapcsolatban úgy döntenek, hogy koalíció kialakítása során elsőbb­séget élvez a magyar mozgalmakkal kötendő szövetség. A Csemadok OV vezetősége Václav Havel dél-szlovákiai útja kapcsán le­vélben fordul a köztársasági elnökhöz, amelyben síkra száll a beneši dekrétumok eltörléséért. Az MKDM Országos Választmányának nagykaposi ülésén elfogadott ha­tározat szerint az MKDM szorgalmazza a második világháború után a szlovákiai magyarságot alapvető emberi jogaiban sértő kollektív bűnös­ség elvének eltörlését, s elengedhetetlennek tartja a magyar kisebbség rehabilitálását. 1992. január 27.: Az SZNT ülésén leteszi a képviselői esküt a mandátumáról le­mondott Görcsös Mihály helyére lépő Tarnóczy István (MKDM). 1992. január 29.: A Szövetségi Gyűlés új választási törvényt fogad el. A törvény értelmében a választásokon induló pártoknak vagy mozgalmaknak a par­lamentbe jutáshoz továbbra is el kell érniük az 5%-os küszöböt, 2 vagy 3 párt koalíciója esetén azonban a küszöb 7%, 4 vagy több párt koalíci­ója esetén 10%. 1992. január 30.: Az Együttélés és az MKDM képviselői a František Mikloško­­hoz intézett levelükben a nyelvtörvény végrehajtását ellenőrző bizottság feloszlatását kérik az SZNT elnökétől. 1992. január 30-31.: A Szövetségi Gyűlés a földtörvény módosítására benyúj­tott javaslatokról tárgyal. A Nemzetek Kamarájának szlovák része eluta­sítja azt a javaslatot, hogy a törvény orvosolja azok vagyonjogi sérelmeit is, akik vagyonát az elnöki dekrétumok, illetve SZNT-rendeletek alapján kobozták el. 1992. január 31.: Az SZNT ülésén az MKDM és az Együttélés képviselői egy nyi­latkozat-tervezetet terjesztenek elő, amelyben indítványozzák, hogy a par­lament a zsidók és a németek megkövetése után fogadjon el hasonló nyilatkozatot a magyarokkal szemben foganatosított kollektív bűnösség elvével kapcsolatban is. 1992. február 1.: Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatalmaz­za a mozgalom vezetését, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat az MKDM-

Next

/
Thumbnails
Contents