Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A rendszerváltás koreográfiája
1990. május 17.: Rimasimonyiban az Együttélés választási gyűlésén útjára indul a csehszlovákiai magyar felsőoktatási intézmény anyagi alapjainak megteremtéséért indított kezdeményezés, amelyet a későbbiekben Simonyi Alapítvány néven jegyeznek be. 1990. május 20.: A Szlovák Nemzeti Párt, a Štúr Társaság és a Matica slovenská által szervezett többezer fős pozsonyi tüntetés résztvevői a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását követelik 1990. május 21.: Prágában Václav Havel köztársasági elnök fogadja az FMK és az MDSZ küldöttségét. 1990. június 1.: A Magyar Területi Színház felveszi a Jókai Színház nevet. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Budapesten fogadja a VPN és az FMK küldöttségét. 1990. június 3.: Az MKDM az önálló magyar katolikus püspökség létrehozásának támogatása céljából több mint tízezer hívő részvételével imanapot rendez Komáromban. 1990. június 4.: Václav Havel köztársasági elnök nyugat-szlovákiai körútja során ellátogat Komáromba, ahol részt vesz az FMK és a VPN választási nagygyűlésén. 1990. június 7.: Az FMK Ügyvivői Testületé tiltakozik a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közlése ellen, amely szerint az FMK egyes helyi csoportjai az Együttélés-MKDM koalíció támogatására szólítják fel a választókat. 1990. június 8-9.: A rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásokat tartják Csehszlovákiában. A választópolgárok 96-97%-os részvétele mellett zajló választásokon mindkét országrészben a rendszerváltó politikai mozgalmak, Csehországban a PF, Szlovákiában a VPN szerzi meg a szavazatok többségét. A prágai Szövetségi Gyűlésben összesen 15 magyar nemzetiségű képviselő szerez mandátumot: a Népi Kamarába az MKDMEPM koalíció listájáról az MKDM jelöltjeként bejut Szőcs Ferenc, Magyar Ferenc és Varga Olivér, az EPM jelöltjeként Gyimesi György; a VPN listájáról az FMK jelöltjeként Világi Oszkár; a Nemzetek Kamarájában az MKDM-EPM listájáról az MKDM jelöltjeként mandátumhoz jut Rajczy László, Bugár Béla, Novitzky Béla és Szurový Ferenc, az EPM jelöltjeként Duray Miklós, Nyitray László és Baculák Veronika; a VPN listájáról az FMK jelöltjeként pedig Sándor Eleonóra, Gémesi Károly és Szöllösi Ilona. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba összesen 23 magyar nemzetiségű képviselő jut be: az MKDM-EPM listájáról az MKDM jelöltjeként Csáky Pál, Tirinda Péter, Agárdy Gábor, Ásványi László, Bartakovics István, Janies Kálmán és Görcsös Mihály, az EPM jelöltjeként Bauer Edit, Harna István, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Mikó Jenő és Dobos László, a VPN listájáról az FMK jelöltjeként Varga Sándor, Zászlós Gábor, A. Nagy László, Markotán Péter és Pirovits László, az SZLKP listáján Paulicky Péter, Varjú János, Zselenák József és Kardos Ferenc, a KDM listáján Hamerlik Rudolf. Az EPM jelöltjeként mandátumhoz jut a ruszin Mikuláš Hirjak. 1990. június 12.: Pozsonyban Új Út címmel magyar nyelvű baloldali hetilap indul útjára. Kiadója az Apollopress Kiadóvállalat, főszerkesztője Mázsár László. 1990. június 14.: Az FMK Ügyvivői Testületé a választásokat értékelve 80 ezerre becsüli a mozgalom szavazatainak számát. Az ÜT Gyurovszky Lászlót, 793 KRONOLÓGIA
