Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A rendszerváltás koreográfiája
KRONOLÓGIA 790 Pozsonyban újjáalakul az 1948-ban felszámolt Szlovákiai Szociáldemokrata Párt. 1990. február 7.: Megjelenik az Új Szóban Együttélés politikai mozgalom Duray Miklós által vezetett előkészítő bizottságának programnyilatkozata. 1990. február 9.: Az SZNT ülésén folytatódik a testület átalakítása: a lemondott vagy visszahívott képviselők, köztük 7 magyar képviselő helyére 42 új képviselőt kooptálnak. A VPN, illetve az FMK képviseletében Grendel Lajos, A. Nagy László, Csekes Erika, Kovács László és Pirovits László, az SZLKP képviseletében Bauer Győző, a szlovák KDM képviseletében Hamerlik Rudolf, a Szabadságpárt képviseletében Csáky József jut parlamenti mandátumhoz. Zászlós Gábort megválasztják az SZNT alelnökévé, egyben a Nemzeti Bizottság és Nemzetiségi Bizottság elnökévé. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képviselők a Szövetségi Gyűlés elnökének, Alexander Dubóeknek egy Jókai Mór Egyetem néven Komáromban létrehozandó magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény alapítására nyújtanak be törvényjavaslatot. A Csemadok KB Elnöksége állásfoglalásban üdvözli az Együttélés politikai mozgalom szervezését, s támogatásáról biztosítja célkitűzéseit. 1990. február 15.: A Csemadok vezető tisztségviselői Český Téšínben a Lengyel Kulturális Szövetség képviselőivel tárgyalnak, akik kifejezik kapcsolatfelvételi szándékukat az Együttélés politikai mozgalom alapítóival. 1990. február 18.: Nyitrán tartja alakuló kongresszusát a Kereszténydemokrata Mozgalom. Elnökévé Ján Čarnogurskýt választják. 1990. február 19.: A szlovák Belügy- és Környezetvédelmi Minisztérium a január 23-án elfogadott párttörvény alapján politikai mozgalomként bejegyzi az FMK-t. 1990. február 20.: Szencen megalakul a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata, a Glória Társulat. Elnöke Harsányi Gyula szenei prelátus, titkára Koller Gyula boldogfai esperes-plébános. 1990. február 21.: A Csemadok KB Elnöksége, illetve az Együttélés politikai mozgalom állásfoglalást tesz közzé az Új Szóban a választójogi törvény tervezetével kapcsolatban. Mindkét állásfoglalás szorgalmazza, hogy a választókörzetek kialakításánál tartsák szem előtt a nemzeti kisebbségek érdekeit, s ne vezessék be a tervezett 5%-os választási küszöböt, mivel az hátrányos helyzetbe hozná a kisebbségeket. 1990. február 24.: Prágában megalakul a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Elnökévé Csémy Tamást, tiszteletbeli elnökévé Rákos Pétert választják. 1990. február 24-25.: Komáromban az FMK I. országos közgyűlése elfogadja a mozgalom programját és alapszabályzatát, s megválasztja 30-fős Ügyvivői Testületét. Elnökké Tóth Károlyt, alelnökökké A. Nagy Lászlót, Szigeti Lászlót, Gémesi Károlyt, Kónya Zoltánt és Szöllösi Ilonát választják. 1990. február 27.: A Szövetségi Gyűlésben a lemondott képviselők helyére újabb 12 képviselőt kooptálnak, köztük 2 magyar nemzetiségűt: Gémesi Károlyt a VPN, illetve az FMK, valamint Takács Imrét, az SZLKP jelöltjét. A Szövetségi Gyűlés elfogadja a választási alkotmánytörvényt, amely - az 5%-os küszöb bevezetése mellett - megteremti az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás feltételeit. A törvény vitája során Sidó Zol-
