Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Tóth Károly
litikai mozgalomként, intézményként kezdett működni az FMK. Január elején 6000 ezer tagja lett, regisztrált tagja. Egyetlen politikai mozgalom Szlovákiában, de még a Polgári Fórum sem regisztrálta a tagságát. Senki sem gondolt abban az időszakban arra, hogy egy politikai szervezetnek regisztrált tagsággal kell rendelkeznie. Gyakorlatilag politikai pártként kezdett el működni az FMK abban az időben. Mi tudtuk ezt, de mi se mertük nyíltan kimondani, mert ugye mindenki többpártrendszert akart, de a párt fogalma akkoriban azonosítódott a kommunista párt fogalmával. Ez a mozgalmosdi ebből adódott.- Álljunk meg egy pillanatra ennél a problémánál, ugyanis éppen ennek kapcsán volt egy belső vita a VPN-en belül, ahol éppen az FMK-sok próbálták ezt a modellt átültetni, ennek két eleme volt, a,z hogy hogyan szerveződjön egy politikai szervezet belső struktúrájában, a másik a politikai szervezet viszonya a vállalatokon belül, a munkahelyeken alakult csoportokkal kapcsolatban. Hogy emlékszel te vissza erre a vitára?- Hát amikor a VPN számára kiderült, hogy párttá vagy politikai mozgalommá kell alakulni...- Ez mikor történt?- Ez január elején történt, elég későn, akkor merült föl először a tagság kérdése, de mivel a VPN inkább intézményeket mozgatott, nem merték felvállalni ezt az egyéni tagságot, a mozgalmon belül hosszú ideig húzódott ez a kérdés. Nem merték fölvállalni a tagságot. A későbbiekben nagyon sok mozgalom nem merte fölvállalni, máig tartóan nem meri fölvállalni az egyéni tagságot, mert akkor ugye radikálisan csökken a mozgalom közvetlen támogatóinak a köre. A a vállalatokon belüli politizálás kérdését nem igazából értették az emberek, a legfelsőbb vezetés se, hogy a politikai pártoknak, politikai mozgalmaknak semmi keresnivalójuk az üzemekben. A CSKP az teljes mértékben a gazdaságra építette a maga tömegbázisát, tehát a foglalkoztatottságon keresztül a vállalati szférára. Ott voltak az alapszervezetek, bent voltak az üzemekben, irányítószerepet töltöttek be az üzemek, vállalatok életében. Mi azt képviseltük, hogy normális demokráciában a politizálást el kell választani a gazdasági szférától, a kulturális meg oktatási szférától, mindentől, tehát a politika egy önálló szférája a társadalomnak, ennélfogva a pártokat ki kell vinni a vállalatokból. Ez aztán érvényesült is, ezt a VPN-ben elfogadták, a későbbiek során meg is szűntek a VPN csoportok, vagy helyi szerveződések a vállalatokon belül. Elég hoszszú ideig tartott, az első választásokig, de ez egy általános értékként fogalmazódott meg. És aztán, nem tudom hol, azt hiszem, a párttörvényben volt rögzítve, hogy nem lehet alapítani a vállalatokon belül pártszervezeteket, ott szakszervezeteket kell alapítani, független szakszervezeteket kell létrehozni.- A koordinációs tanácson belül, véleményed szerint eléggé jól, eléggé hatékonyan képviseltette magát a Független Magyar Kezdeményezés?- Szerintem igen. Sőt voltak időszakok, amikor meghatározó volt a Független Magyar Kezdeményezés képviselőinek a szerepe. Ilyen meghatározó volt december folyamán, november és december folyamán egyértelműen lehet mondani, a 737 TÓTH KÁROLY
