Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Takács János†
TAKÁCS JÁNOS 1939. július 7., Fülek-2009. április 15., Fülek. Iskoláit Füleken végezte. 1955-ben villanyszerelőként kapott segédlevelet, és a Kovosmalt Nemzeti Vállalatnál kezdett el dolgozni. 1962-ben kötött házasságot Máté Annával. János fiúk villamosmérnök. 1967-ben elvégezte a gimnázium esti tagozatát. 1970-ben a Mier Bútorgyár alkalmazásába lépett. 1989 után a Független Magyar Kezdeményezés helyi, illetve járási elnöke. 1990-1994 között a város alpolgármestere. 1994 után önkormányzati képviselő és vállalkozó.- Eredeti foglalkozásom villanyszerelő, ezt a szakmát tanultam ki 1953-tól 55- ig, 56-ban jelentkeztem esti iskolába. Apám, Takács János, bádogos volt, szintén Füleken, egyébként ő Serkén született. Nagyapám a serkei szőlőben vincellér volt, majd itt Füleken vásároltak egy kisebb szőlőcskét, béreltek valami földet, mezőgazdaságból éltek. Anyám, Júlia, családja valahonnan Kassa mellől származott, de ő már Fülekpüspökiben született. Az egész családunk itt élt Füleken. Egy nővérem és egy húgom van még. Én 1962-ben nősültem, feleségem Máté Anna. Az ő szülei szintén mezőgazdasági meg ipari munkából élő emberek voltak. Füleki mértékkel mérve kétlaki emberek voltak, gyárban is dolgoztak, itt is dolgoztak, ott is dolgoztak, ahol lehetett, próbálkoztak. Tehát 62-ben megnősültem, az évben született a fiam, János; ő az egyetlen fiam. (...) Amikor 17 éves lettem, bejelentkeztem az úgynevezett esti ipariba, ez 1956-ban történt. Attól kezdve már jöttek a magyarországi forradalmi események. Onnan gyorsan el kellett jönnöm, mert egy véletlen folytán úgy alakult a sorsom, hogy az osztályfőnököm, Telek Ernő bácsi megkérdezte az osztályban, novemberben, hogy no Jancsi, mit gondolsz, mi van most Budapesten, forradalom vagy ellenforradalom? Hát én meg azt találtam mondani, tanító elvtárs, én szerintem szabadságharc. Aztán a következő alkalommal mentünk iskolába, és azt mondja nekem a jóval idősebb osztálytársam, hogy hát Jancsi, jól rátettél. Hát mondom, TAKÁCS JÁNOS