Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Szigeti László
SZIGETI LÁSZLÓ 656 meg tudjam őrizni az Új Szót is meg a Vasárnapot is, hogy annak is maradjon papírja. Mert azt mindig belekeverték, ha te elveszel a Pravdától ennyit, napilaptól, hetilapoktól, mindegy, akkor vegyél el az Új Siótól is. De ha azt az arányt követem, akkor az Új Szó szinte megszűnik.- Ha jól tudom, december 15-én jelent meg a Nap. Nem állok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy az FMK-ban voltak olyan nézetek, hogy nem lesz szükség az Új Szóra, hiszen a Nap napilappá válik és nincs szükség egy kommunista napilapra. Ha jól tudom, te az Új Szó mellé álltái, megvédted az Új Szót. Hogy voltak ezek a dolgok?- Nézd, megint csak azt tudom mondani, hogy az emlékezetem nem a történelmi igazság, mi most rekonstruálunk. Az számomra evidens volt, hogy az akkori szlovák sajtóipar úgy-ahogy át fog alakulni és nagyon sok szlovák napilap megmarad. Mi a Verejnosfot azért csináljuk, hogy amit mondunk a főtéren, azt tudjuk terjeszteni. Meg amit ezzel az országgal akarunk, meg amit ez a mozgalom akar. Hiszen nagy dilemmák voltak a VPN-en belül, az FMK-n belül, a Polgári Fórumon belül is, hogy mivé legyünk. De erre külön kitérhetünk, ha megjegyzed, erről szívesen beszélek. Tehát, hogy mi legyen a Polgári Fórumból és a VPN-ből. Folyamatos, szinte éjszakába nyúló vitáink voltak arról, hogy mivé fejlődjünk. Új Szó - nekem nyilvánvaló volt, hogy ha ők indítanak lapot, akkor nekünk is kell egy lap. Beleegyeztek. Nekem evidens, volt hogy két lapnak kell lennie. Mert szlovák vonalon sem szűnt meg a többi lap. Az már egy másik kérdés, hogy az egyik vagy a másik oldalon állók itt féltek: az Új Szó oldalán attól, hogy mi lesz velük, ezen az oldalon meg jött a forradalmi hevület, hogy meg kell szüntetni őket. Ezt egyensúlyban kellett valahogy tartani. Én úgy tartottam egyensúlyban a háttérből, hogy a papírelosztásnál eldőlt a két lap fennmaradási lehetősége. Mert ha akkor olyan döntés születik, hogy elvesszük és beleegyezett volna a kommunista vezetés, akikkel tárgyaltam a papírkészletről... Magyarán, nem nagyon érdekelte őket, hogy mi mit csinálunk önmagunkkal. S ha akkor az a döntés született volna, hogy ennyi papírt ide áthelyezünk a Naphoz és hagyjuk kimúlni az Új Szót, akkor az lett volna. De ez nagy szamárság lett volna. A politika nem úgy történik, ahogy azt sokan hiszik, hogy megszületik egy döntés az erőviszonyok alapján, amiről nem is írnak az újságok, a következménye viszont kint van a téren, kint van a standokon. És azt már az az illető, aki e döntésben részt vett, nem tudja szabályozni, azt, hogy ki mit írjon, a két csoport hogyan kiabáljon egymásra, hogyan fenyegesse egymást. Nagyon nehezen tudtál beleszólni, viszont konstruktívan kellett gondolkodni. Látnod kellett a szlovák viszonyokat, hogy ott is minden megmarad, majd átalakul, és nekem ezért evidens volt, hogy az Új Szó is át fog alakulni. Hiszen bejelentették, hiszen voltak olyan törekvések. Akkor még nem voltam én kapcsolatban senkivel ott, nem is volt időm velük foglalkozni. Nekem szinte nem volt időm foglalkozni a szlovákiai magyar intézményekkel, mert más dolgokat intéztem. Azt viszont láttam, hogy az Új Szó ilyen és ilyen alcímet adott magának, hogy ilyen és ilyen lapnak nevezte el magát, aztán megint másnak. Tehát ott távolodott el az előző státuszától. A Vasárnapot - azt is meg kellett őrizni. Azért is külön csata folyt. S amikor az Új Szóban történt a főszerkesztő-kinevezés, akkor szerintem az FMK oldaláról is és az Együttélés oldaláról is, az MKDM oldaláról - ez valamikor tavasszal történt -
