Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Bugár Béla
BUGÁR BÉLA 64 vákot is két-két csatornán nézni. Hát akkor már lehetett érezni, hogy Magyarország egy kicsit másképp indul, mert ott lehetett vállalkozni stb. Ezekről is beszélgettünk, hogy ez miért nincs nálunk, mért van ez Magyarországon, miért van az, hogy ha átmegyünk oda, akkor már nem szocializmus van.- És odahaza, a politika...- Kis mértékben. Szüleim fáradtan jöttek haza. Apám elvégezte a munkáját Pozsonyban, nem is jött haza, hanem mindjárt kiment oda, ahol építkeztünk, az majdnem egy kilométer távolság volt, addig, amíg lehetett dolgozott, hazajött és lefeküdt. (...)- Esténként mit szoktatok nézni tévéhíradót...- Sokat hallgattuk, azt tudom, hogy nálunk már akkor is szokás volt a Szabad Európa rádió, az majdnem állandóan ment, és nem úgy ment, hogy vigyázz, jön valaki. És én azóta több kollégától hallottam, hogy a szülei hallgatták, és mindig valaki vigyázott. Nálunk ilyen nem volt. Volt egy öreg rádiónk, azt a testvérem vitte el, eléggé sajnálom, öreg, kicsike, de azon jól bejött a Szabad Európa Rádió. (...)- 1968-ra emlékszel-e, hogy a családban hogy jelent meg 68?- Hát, amire emlékszem, mindenféle helikopterek röpködtek, és mind afféle gyerekek játszottunk bottal, hogy lövöldözzük őket. Nem azért, mert ellenséges helikopterek, egy tízéves gyerek nem így gondolkodik. Azt tudom, hogy nagyon sokat hallgattuk reggeltől estig a Szabad Európát. A rádió a nagyanyámék, nagyapámék szobájában volt, és körülültük a rádiót, amikor bejelentették, hogy ne vegyen senki lisztet, ezt el nem felejtem, mert hogy mérgezett lisztet hordtak szét az oroszok. Ezt el nem felejtem, és azért nem, mert délelőtt még mindenki kapott egy kiló cukrot, kiló lisztet. Tehát a három gyerek az három kiló. Ugye, akkor mindenkit elküldték, ha jól emlékszem, akkor három üzlet volt, tehát a gyerekeket így „avatták" be 68-as rejtelmeibe, hogy be kellett készítenünk az élelmiszert. „Fejadagot” adtak, tehát a fejadagot többször kértük, azzal, hogy mi gyerekek is elmentünk. Én azt akkor sokáig nem tudtam földolgozni, hogy hajót akar valaki, akkor hogyan használhat hazugságokat. Ez nem ment a fejembe. A Szabad Európa volt az, amit az ember meghallgatott, és az igazat mondja, és elmond olyanokat is, amiket ezek nem mondanak itt.- A 68-as eseményeket az édesapád az édesanyáddal hogy beszélte meg előttetek, hogy jönnek a csapatok, hogy...-Azt hogy jönnek azt igen, a televízióban néztük, én arra is emlékszem, hogy a Dubček egy beszélgetés alkalmával beragasztott fejjel jelent meg, utána afféle gyerekekként arról beszéltünk, hogy az oroszok megverték. Erre emlékszem. Emlékszem a dubček-kiflikre például, azok jó nagy kiflik voltak, és koronáért lehetett kapni. (...)
