Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

- Te mikor hagytad ott az iskolát?- Engem 1981. december 2-án megválasztottak a Csemadok országos elnöké­vé. Előtte való nap én még az iskola alkalmazottja voltam. Tehát 1981. decem­ber 1-jéig.- Nem sajnáltad?- De, sajnáltam. Ez egy nagyon jó iskola volt s én szerettem, sőt, most is sze­retek tanítani. Nagyon sajnáltam. (...)- A megválasztásod?- Egyáltalán az, hogy az én nevem fölmerülhet, én nem tudtam, hogy ez honnan jön. Ugyanis Lőrincz Gyula 1980 decemberében elhunyt.- Addig ő volt még...- ...az országos elnök, függetlenített elnök, hogyne.- S aktív elnök is volt?- Ő volt az elnök. Hát, hogy aktív? Erről sok mindent lehetne, nyilván Szabó Re­zső is tudna erről beszélni, Dobos László is tudna beszélni, meg én is. Hát, ha ez mondjuk érdekelne, erről is tudnék sokat beszélni. De maradjunk még ennél a témánál, hogy fölhívott Varga Béla. Varga Béla valamikor a Csemadok főtitká­ra volt. 81-ben ő az országos, akkori nevén mondom, a Csemadok Központi Bi­zottság elnökségének a tagja volt. Rácz Olivér akkor vonult nyugállományba, ő Miroslav Válek kulturális miniszter helyettese volt. Tehát miniszterhelyettesként ment nyugdíjba. Ő volt az országos választmány alelnöke, tehát Lőrincz Gyula halála után átvette ezt a szolgálatot azzal a föltétellel, hogy fél évig, hiszen az írószövetség magyar szekciójának is ő volt a vezetője. Az se tetszett neki. Ő ír­ni akart, és írt is, és fordítani, fordított is. Őt nem izgatta ez a szolgálat. Ő úgy szerepet vállalt, ha valamilyen ünnepi alkalom volt, fel kellett állni, és mondani valami szépet és jót, választékosán, megfelelő retorikai kellékekkel, ő azt meg­tette. Lelkesíteni tudott, de ő íróember, ő ezt nem akarta. No most 81 valahogy szeptembere. Befut a titkárnő és mondja nekem, hogy a miniszter titkársága hív. Engem? Én azt hittem, hogy az oktatásügyi miniszter. Engem? Igen, téged. S veszem a kagylót, s akkor bemutatkozik, hogy a kulturális miniszter titkársá­gának vezetője, és hogy tudatja velem, hogy másnap negyed nyolckor jelenjek meg a miniszter elvtársnál. Mondtam, hogy ott leszek. S az igazgatóm, Lévai Ró­bert kérdezi, hogy mi van. Hát Robikám, még szerencse, hogy holnap nincs órám. El kell mennem Pozsonyba, Miroslav Váleknál van jelenésem negyed nyolckor. „És mit akar?" „Nem tudom.” Hát ezen nem sokat filozofálgattunk, ő se meg én se. Hát majd elválik a vallatásnál. Megjelentem másnap (...) és mondja, hogy: „Mit szólna hozzá, ha most arra kérném, nyilatkozzon, rövid időn belül előterjesztem önt a Csemadok országos elnökének tisztjére. Vagy tudja mit? Ne válaszoljon, két napot adok.” S mondom, hogy elvállalom. Van föltéte-581 SÍDÓ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents