Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Püspöki Nagy Péter
lyek számának a feltüntetése, helyi lakosság nemzetiségi adatai, felekezeti adatai, a felekezeti vezetőknek a nevei, meg a politikai erőviszonyok, elsősorban a magyar politikai pártokra való tekintettel, hogy tájékozottak legyünk arról, hogy az adott településen körülbelül milyenek a megoszlások. Én azt hiszem, hogy erre az adott időpontra nézve a többi pártok számára is van egyfajta történeti statisztikai referenciája. Valószínűsíthető, hogy ezek az adatok főleg a kis helyeken elég konkrétak lehetnek és megbízhatók. Végül ehhez társult egy, az elnökség által kibocsátott bejegyzési bizonylat, amit általában azért rendszeresen hárman írtunk alá (elnök, főtitkár és főtanácsos), mert ez is mutatja az egész alapításban vitt szerepemet. Na és hát egy érdekesség, hogy általában akkor még az én pozsonyi házamban volt a hivatal, s a nejem volt az ingyenes hivatalvezető, aki bizony két évig grátisz végezte ezt a munkát. Amit aztán úgy jutalmaztak - ezt most zárójelben mondom -, hogy ország-világ előtt azt terjesztették, hogy villát vettem a Gellérthegyen a megszerzett pénzekből. Hát a mai napig is bérlakásban élek, de hát ezek ilyesmik szoktak lenni. És volt még a bizonylatnak egy érdekes záradéka, amihez abból a megfontolásból ragaszkodtam, hogy minden alapszervezetnek jeleznie kellett a helyi önkormányzat felé, hogy megalakult és bizonyítania, hogy jelentkezett. Ennek a célja az volt, hogy abban a kezdődő polgári politizálási időszakban legyen egyfajta bizonyítható kapcsolatfelvétel, ami részben azért kellett, hogy az alapszervezeteink és az önkormányzat közötti kapcsolatról nekünk reális képünk legyen. Másrészt azért, hogy ha bármilyen kérdés, politikai kérdés fölmerül, mi bizonyíthatjuk ezzel, hogy ők tudtak róla és akkor miért hagyják ki őket a helyi politizálásból, ha ez előjött volna. Hát ez volt az alapítás dokumentációja, tehát a pártszervezet, a pártstruktúra dokumentációja, aminek elvben tovább kellene élni és statisztikáját évente kellett volna felújítani, frissíteni. Hát ennek a további sorsáról már nem tudok.- Közben kérdezhetek? Ami érdekelne, hogy milyen elvárásokkal alapították az alapszervezetet ott a helyi csoportok, illetve hogy az önök szervezőmunkája ebben mi volt, tehát mennyire világosították föl vagy egyáltalán mit mondtak az embereknek? A párt céljairól itt már beszéltünk, már a 90-es választásról kijött röpirat, de ezt még megelőzte több alapszervezet is, tehát hogy mennyire látták, hogy ez a párt milyen irányba fog menni, vagy hogy hogyan képviseli őket?- Igen. Ez a röpirat azért volt fontos, mert most már kézbe adható célokat mutatott. Ez a júniusi választásokra jelent meg, hajói emlékszem, májusban látott napvilágot. Viszont az alapítások, ahogy jeleztem, februárban indultak meg. Kezdetben írott program nem volt, csupán spontánul elhangzott felszólalások, beszélgetések. Csupán csak jegyzőkönyv van az első országos gyűlésről és annak az eredményeiről. Itt még nagyon erősen hatott a vidéki magyar választóknak a szabad vallásgyakorlás körüli meggyőződése. Tehát ezt nem lehet eltagadni, hogy a kereszténydemokrata mozgalom erősen vallásos háttérgondolatokból indult, tehát tulajdonképpen nem is volt igazán a kezdetben politikai párt, hanem inkább csak félig volt politikai párt. Folyamatosan alakult át politikai párttá, függetlenül attól, hogy a nevében ma is mozgalom van. Tehát azt lehet mondani, hogy a vallást tiltó korábbi korszak, a vallásgyakorlat szabadságát korlátozó korábbi politikai rezsimből kiszabadult társadalomnak az ilyen irányú megnyilvánu-537 PÜSPÖKI NAGY PETER
