Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
ÖLLÖS LÁSZLÓ- Kezdjük a KC-val. Az egyes szervezetek valamilyen módon integrálódnak a KC-ba, a későbbi VPN részévé kezdenek válni -, a VPN a tüntetéssorozat idején lassan, lépésről lépésre elkezd egységes szervezetté válni. Felhívása nyomán létrejönnek mindenhol a helyi csoportjai, leváltják a helyi kommunista vezetést, döntő többsége szépen beleolvad ebbe a szervezetbe, mi pedig nem. Hát ez egy nagyon fontos különbség. Mi a KC-nak vagyunk a része, de az közben VPN-né alakul A VPN megszerzett székházában van irodánk, részt veszünk a KC VPN-ben, de függetlenül döntünk saját ügyeinkről, saját szerveink, szervezeteink vannak, amelyek döntést hoznak, és a továbbiakban is csak képviseltetjük magunkat a KC-ban. Ebből többször volt probléma, tehát ez aztán komoly vita tárgyát képezte, hogy ez jól van-e így, nincs jól, de valamilyen módon elfogadták. Meglehetősen tisztázatlan és zavaros idők voltak ezek. Gondot okozott Szigeti László személye, aki állandó képviselőnkké vált a KC-ban, de valamilyen módon önállósította magát, és nem lehetett tudni, hogy bennünket képvisel-e, vagy magát képviseli, vagy kit képvisel? Egyszer aztán választás elé is állítottuk őt, mondván, hogy döntse el, hogy a mi döntéseinket fogja-e ott képviselni, vagy visszahívjuk, és delegálunk oda mást. Áttekinthetetlenné vált, hogy ott ő mit és főleg kit képvisel. És akkor vált számára világossá, hogy az ő pozíciója a mi szervezetünk létezésének a függvénye. Közben az FMK elkezd szerveződni. Az első napokban, hajói tudom, a te telefonod csörgött lépten-nyomon, és kérdezték az emberek, akik próbáltak helyileg valamit szervezni, mit kell csinálni, hogyan kell cselekedni. Minekünk lényegében véve az egyetlen valamiféle nyilvános fórumunk a Szabad Kapacitás című lapocskánk volt, de hát az inkább egy szamizdat lapnak volt tekinthető, semmint igazán olyan eszköznek, amely tömegtájékoztatási igényeknek megfelelt volna. Persze hír jött rólunk, Szabad Európa, az Új Szó valamit hozott, az Új Ifjúságot viszont a diákok átvették, a diákoknak valamilyen értelemben véve ott befolyása volt, az első alapdokumentumainkat az Új Ifjúság hozta le. Szépen elkezdtek ezek a szervezetek alakulgatni, javarészt inkább városokban, nagyfalvakban, olyan nagyon sok nem volt belőlük. Nem is lehetett összehasonlítani őket a létező struktúrákkal, a kommunista párttal, a Csemadokkal. Nagyságrendileg más dimenziókról volt szó. Nekünk sem időnk, sem eszközünk nem volt arra, hogy végigjárjuk Dél-Szlovákiát, és tudatosan szervezzük a szervezetet, ez idő tájt nem nagyon volt. Azzal voltunk elfoglalva igazából, hogy szervezzük az országos politikát, tüntetéseket, miegymást, reagáljunk mindenre. Ez a helyzet picikét változik a A/appal. A kommunista pártsajtó még működött, elértük azt, hogy a VPN kiadhasson egy újságot, napilapot, és ezen belül mi kipréseljük azt, hogy akkor legyen egy magyar lap is. Arra elég pénzt, hogy napilapot indítsunk, nem kaptunk, de arra hogy hetente kétszer megjelenjünk, arra kaptunk. Azzal a perspektívával, hogy ebből napilap lesz. Ezért aztán meglehetősen hibás módon, rögtön az első számnál rá van írva a lapra, hogy napilap, közben nem napilap volt, hanem hetente kétszer megjelenő lap, ami az olvasót bizonyos értelemben dezorientálhatta, mert nem volt napilap, és nem is lett napilappá. A másik probléma az volt, hogy arra se kaptunk elég pénzt, hogy egy akkora szerkesztőséget építsünk fel, amekkorára egy napilapnak szüksége van. Tehát olyan aktuális hírekkel ellátott újságot alapítsunk, ami igazából felvehette volna a versenyt az Új Szóval. A Nap nem volt olyan friss, az egyetlen előnye az volt, hogy olyan információkhoz jutott, amihez esetleg az Új Szó nem juthatott hozzá. 504 - Mit akart elérni az FMK?
