Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
OLLOS LASZLO 494 -Az én életemben tulajdonképpen 89 ősze, itt nem is novemberéről beszélnék, az engem meglepetésszerűen ért, még tavasszal sem gondoltam volna, hogy a rendszer itt össze fog omlani. Azért, mert elkezdett összeomlani a rendszer, maga az a dolog, hogy megindulhattak a kelet-német menekültek Magyarország határain keresztül, az hogy a prágai nyugat-német követséget is eláraszthatták, és végül a csehszlovák kormány is úgy dönt, pontosabban a pártvezetés, hogy kiengedi őket, ez meglepett. Beindult a mozgás Magyarországon is, létrejött az ellenzéki kerekasztal, Lengyelország, lehetett látni, hogy itt már valami fog történni, Moszkva pedig nem avatkozott be.- És mi az, ami látható volt idehaza nálunk?- Hát itt megmozdult a világ, az igazság az, hogy szeptemberben engemet elvittek katonának, 89 szeptemberében behívtak gyakorlatra, és eltűntem öt hétre. Mind a mai napig azt gyanítom, hogy nem véletlenül hívtak be, de persze erre semmi bizonyítékom nincsen. Trencsénben bevágtak egy háttérzászlóaljba, és ott ragasztgattam különféle papírdarabkákat különféle könyvekbe. És egy tiszt ül ott, és felügyelte, amit csinálunk. Amikor hazajöttem, akkor már október volt.- Az mit jelentett?- Hát azt jelentette, hogy mikor hazajöttem, akkor találkoztam veled, és te már kezdtél beszélni arról, hogy össze kéne hozni valami találkozót, hogy valamit kellene alapítani, én ezzel egyetértettem. Itt már cselekedni kell valamit, mert lazul ez a rendszer. Amibe én akkor gondolkodtam, az az volt, így nagyjából reálisan, hogy ki lehet talán alakítani egy olyan helyzetet, ami a 80-as évek elején Lengyelországban volt, tehát megszervezni valamiféle társadalmi mozgalmat, szervezetet, szervezeteket, amelyekkel a pártállam kénytelen lesz tárgyalni, valamiféle partneri viszonyba tudunk vele kerülni. Akkor még nem gondoltam, hogy a rendszer össze fog omlani. Még egyik sem dőlt össze Kelet-Európábán ez idő tájt.- Mi lett volna az a szervezet?- Hát ez akkor alakult, tehát akkor ennek igazából csak a csírái jelentek meg, de hát emlékezzünk csak vissza, amikor megalakítjuk a Független Magyar Kezdeményezést, akkor a nevet is úgy választottuk meg, még nem neveztük pártnak...- Hazajöttél a katonaságból, és akkor mik voltak azok a jelek, hogy itt valamilyen szerveződés kell.- Hát, az igazság az, hogy kevésre emlékszem. Átment az ember egyből Magyarországra, ott a barátaink mondták, hogy mozog a világ, most már valamit lehet kezdeni a párttal. Gorbacsov szélesebb teret enged, a legitimitásuk omlik össze ezeknek a rendszereknek, senki sem hisz már nekik igazából, következésképpen meg lehet próbálkozni ezzel-azzal.- Mit jelent az, hogy Magyarországra átmentéi, kihez?