Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Neszméri Sándor

NESZMÉRI SÁNDOR

482 kicsikartak a közgyűlésből, akkor fel kellett volna vállalni azt, hogy a vitában elmagyarázzák az embereknek, hogy a két alternatíva közül melyik a jobb. Ez lett volna a tisztességes, ez lett volna a becsületes, de nem azt az utat járták. Erre határozottan emlékszem, hogy ezt elmondtam nekik, de hát ez nem volt igazán súlyos kérdés vagy súlyos dolog, mint ahogy, ha jól emlékszem, akkor a sajtó sem foglalkozott különösebben a későbbiek során ezzel a momentummal, pedig érdekes volt. Én a Csemadoktól nem váltam el sem úgy, hogy összevesztünk volna, vagy én lezártam volna a Csemadok tevékenységet, mert végül is országos választmányi tag maradtam vagy lettem. Sidó Zolival is meg hát az öszszes többi megválasztott emberrel, Bárdos Gabival, nagyon jól együttműködtünk. Annál inkább, mivel hogy én aztán a Szabad Újsághoz mentem először menedzsernek - ez volt a neve -, borzasztó büszke voltam rá, mert csináltam egy kisebb közvélemény-kutatást a szerkesztőségben az emberek között, hogy ugyan vajon tudják-e, hogy mit csinálhat egy ilyen helyen, ahol se pénz, se lappéldányszám, se érdeklődés a lap iránt, semmi egyéb egy menedzser. Senki nem tudta, én se nagyon tudtam, de nem ez az érdekes. Az érdekes az, hogy többek között a Szabad Újságban meglehetősen nagy teret kapott a Csemadok azáltal, hogy én ott voltam. Megpróbáltunk vagy megpróbáltam ügyelni arra, hogy objektívek legyenek az írások, ne legyen buta marakodás, hogy ha bírálat, akkor az konkrét bírálat legyen, ne féljünk megdicsérni a Csemadokot vagy az egyes rendezvényeit és teljesen normális kapcsolat és viszony volt közöttünk.- Már csak egyetlen egy kérdésem volna, mégpedig az, hogy 92-ben választások voltak Szlovákiában. Két tömbben indult a szlovákiai magyarság politikai képviselete. Valamelyik párt megkeresett-e téged, hogy indulj a listáján, vagy neked volt-e ilyen szándékod, hogy a politikai pályára lépj?- Nem voltak ilyen szándékaim. Nem igaz, hogy nem keresett meg 92-ben senki sem, mert megkerestek. Az Együttélés keresett meg, és ajánlotta fel, egyébként nem hivatalosan, az Együttélés parlamenti képviselői és vezetői nem formális beszélgetésen vetették ezt fel. Azt én nem tudom, hogy ez megbízatás volt-e vagy puhatolódzás? Amikor fölvetették, mondtam, hogy nem, nincsenek ilyen szándékaim, nem akartam politikai pályára lépni, nem is akarok politikai pályára lépni, úgyhogy odáig nem jutott el, hogy bármilyen konkrét tárgyalásra került vagy kerülhetett volna sor.

(A beszélgetés 1997-ben készült.)