Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A. Nagy László
. NAGY LÁSZLÓ 430 tül segítette Szlovákiát európai országgá avanzsálnia magát, bevinni a biztonsági rendszerekbe, megteremteni a társadalmi békét, gazdaságilag megerősíteni a szlovákiai magyar községeket és vállalkozókat. Ez az egyik próbatétele volt annak a modellnek, amit az FMK kialakított. A másik próbatétele volt még ezt megelőzően az RMDSZ-nek a kormányzati szerepvállalása, és aztán a Vajdaság, ahol a VMSZ, ha jól emlékszem, kétszer vett részt kormányzati munkában. (...)- Jött az első szabad választás. Milyen elképzelésekkel indult az FMK?- Az egyik fő kérdés a parlamenti képviseletnek a kialakítása volt a másik pedig a kormányalakítás. A parlamenti képviselet kialakítása során sikerült meggyőznünk a VPN-es partnereinket, hogy a Független Magyar Kezdeményezés jelentős befolyással és támogatottsággal rendelkezik Szlovákiában. Ellenőrizni ezt alig lehetett, mert a közvélemény-kutatások gyermekcipőben jártak, azt mérték akkoriban csupán hogy milyen a VPN-nek és a Kereszténydemokrata Mozgalomnak a támogatottsága. A listaállításnál a lakosság etnikai arányait fogadtattuk el. Ennek köszönhetően minden tizedik hely a Független Magyar Kezdeményezést illette a VPN listáján. Ennek köszönhetően ismét öt parlamenti képviselőnk lett Szlovákiában, és hajói emlékszem, 5 parlamenti képviselőnk lett a prágai Szövetségi Gyűlésben is. Ami még hozzátartozott: a VPN-el megegyeztünk, hogy a szlovák parlamentben és a Szövetségi Gyűlés egyik kamarájában alelnöki tisztség illeti meg a Független Magyar Kezdeményezést. A szlovák parlamentben engem választottak meg a parlament alelnökének, és a Szövetségi Gyűlésben pedig később Világi Oszkárt választották meg. A kormányalakítás vonatkozásában pedig ismét a kormány alelnöki tisztsége volt az, amiben megegyeztünk, és egy miniszteri és két államtitkári poszt. Egyik volt a környezetvédelmi miniszterhelyettes, akkor még nem minisztériumként volt, hanem azt hiszem, bizottságnak hívták, Výbor vagy Rada pre životné prostredie, ide Miklós Lászlót javasoltuk, azután volt a mezőgazdasági minisztériumba egy miniszterhelyettesi poszt, ide Podstránsky Vladimilt jelöltük. A gond a miniszterelnök-helyettesi poszttal volt. Az FMK engem jelölt erre a posztra, és ekkor kezdődtek a gondok, mert a kijelölt miniszterelnök Vladimír Meóiar nem volt hajlandó ezt elfogadni. Nekem a megelőző időszakban folyamatos konfliktusaim voltak a VPN-ben Meóiarrral, különböző részletkérdésekben, akár ezt a komáromi kihelyezett kormányülést is, de más kérdésekben is. A kijelölt miniszterelnök nem fogadta el a jelölésemet, Zászlóst fogadta volna el, és két vagy három napot késett is a kormány kinevezése emiatt, mert az FMK kötötte az ebet a karóhoz, hogy én legyek a miniszterelnök-helyettese. És az utolsó pillanatban, illetve az utolsó órákban azzal zsarolta meg az FMK-t Meóiar, hogy ha nem fogadjuk el az ő javaslatát, akkor maga fog kiválasztani, kijelölni miniszterelnök-helyettest függetlenül a politikai megegyezésektől. Ez a személy, akit ő választott magának Szabó Rezső lett volna. És akkor elfogadtuk a miniszterelnöknek az ultimátumát abban a tudatban, hogy a VPN vezetése nem állt mellénk. így került sor Zászlós Gábor kinevezésére, én pedig a parlament alelnöke lettem. Az egyik előzménye ennek a meóiari ellenállásnak az volt, hogy maga a miniszterelnök kiválasztása is együttes folyamat volt a VPN és a Független Magyar Kezdeményezés között. Több személynek a neve is fölmerült. Fia jól emlékszem öt jelölt is volt, akik számításba jöttek az új miniszterelnöki posztra. Az egyikük Miroslav Kusý volt, a másik Ladislav Košťa, aki később igazságügyminiszter volt a meóiari kormányban, az-
