Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Molnár Imre

röpiapozás. (...) Az egyetem befejezése után aztán elkerültem a Mezőgazdasági Múzeumba, és onnét kaptam aztán egy felkérést a Magyarságkutató Intézetbe, amely önálló intézményként az Országos Széchényi Könyvtárhoz csatoltan működött. (...) Ez azt jelentette, hogy én egy kicsit felhagyva az aktív mozgalmi, forradalmi munkával, inkább ebbe a tudományos irányba mentem el. Persze minden kapcsolat megmaradt. (...)- Említettük a hontalanságot, amikor lemondtál a csehszlovák állampolgárságról, ez nem okozott gondot az utazásnál?- Ez egy hosszú időszak volt sajnos, ez igen, ez tartott 86-tól 88-ig, tehát két, két és fél évet.- Addig nem is utaztál?- Addig nem utazhattam. Hontalan útlevelem volt. Úgy utazhattam, hogy egy vagy két hónappal előre be kellett jelentenem az utazási szándékomat. Tehát mint egy vietnami vagy tajvani állampolgár, úgy utazhattam, vízummal.- 89-re már volt magyar állampolgárságod?-(...) Én már magyar állampolgárként voltam jelen Tóth Lajosnak azon a bizonyos vágsellyei születésnapi összejövetelén. (...) Itt én Esterházy Jánosról beszéltem. Az én előadásom a negyedik-ötödik lehetett, és addig inkább tudományos jellegű előadások hangzottak el, s az én előadásom inkább arról szólt, hogy Esterházy János példája bennünket valamire kell, hogy sarkalljon, és ez a jelenlevők elmondása szerint is fordulatot hozott ott a tanácskozáson. Megteremtődött egy olyan atmoszféra, hála Esterházy Jánosnak, többen ott utána felszólaltak név szerint is adott személyiségek, Grendel Lajos, Tóth László és mások, és elindult egy ilyen gondolkodás, hogy mi hogy nevezzük önmagunkat, a szlovákiai magyar értelmiséget, amikor ilyen személyiségeink vannak, és erről semmit nem tudtunk. (...) Aztán többen elindultunk, és ott, Tóth Karcsi lakásán elkezdtünk fogalmazni egy szöveget.- Kik voltak ott, te kikre emlékszel?- Hát, akikre emlékszem: Tóth Karcsi, Öllös Laci, Sándor Nóra, Grendel Lajos, ott volt a Balia Kálmán, Bettes Pista, Tóth László. Most nem tudom, de ha eszembe jut valaki, elmondom, talán Csáky Pali is ott volt. Igen, Pali ott volt, én hívtam őt oda. Pali akkor inkább a fontolva haladók között volt, és engem nagyon bántott az, hogy megint két táborra szakadunk. Próbáltam a két csoport között pendlizni, és átcsábítani minél több embert oda Karcsi lakására, és azt hiszem, Pali is azok közé tartozott, akit sikerült odavinni.- Tehát akkor már nyilvánvaló volt, hogy Tóth Lajostól a társaság egy része elmegy.- Igen, hogy ott készül valami, és ott valami meg fog születni.

405

MOLNÁR IMRE