Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Mészáros Lajos

politikai jellege miatt bizonytalanná válhat az Rt. irányítása és működése, a következő feltétele pedig az volt, hogy a közösen létrehozott új társaságban a befektető többségi tulajdonos kell, hogy legyen. A versenypályázat benyújtásakor még az egész képviselő-testület és Öllös Árpád polgármester is támogatta a projektet. Jóváhagyta a fontosabb ügyleteket, tájékoztatást kért és kapott a tárgyalások kimeneteléről. A tv-licenc átadásától kezdődően azonban az Együttélés- és az MKDM-frakció álláspontja kezdett megváltozni. Mintha azelőtt nem hitték volna el, hogy a dolog komolyra fordulhat. Múlt az idő, de a Perfects Rt. átalakításának ügyében nem akart megszületni a döntés. Nyáron Meöiar megnyerte a választásokat, és őszig a kormányalakítással volt elfoglalva, csak azután figyelt fel az Ister TV-re. A pozsonyi szakmai társaságok Bartko úr vezetésével elbizonytalanodtak. Pázmány Péterék végül is nem járultak hozzá a Perfects Rt. átalakításához, és lassan kifutottunk az időből. Még elképzelni is nehéz, hogy a kicsinyes pártoskodás és bizonyára az irigység miatt is mitől esett el Szerdahely városa. Hunöík Péterék röviddel azután, már egy magán kft.-vel, ugyanazzal a szakmai projekttel és ugyanazzal az üzleti konstrukcióval nyerték meg Csehországban és indították útjára a Nova Televíziót. De ebből a történetből már én és barátaim valahogy kimaradtunk.

Kezdettől fogva ott voltam a demokratikusan megválasztott városi önkormányzatban, a helyi politikában, de a nagypolitikában is. Az első választásokkor azt akarták, hogy legyek polgármester. Tárgyaltak velem, de aztán Öllöst jobbnak találták. Én képviselője, barátja, segítője lettem Öllös Árpádnak. Előtte a prágai szövetségi parlamentbe a VPN listáján, az utolsó lehetséges napon, elfogadtam a jelölést, mert hogy húzó emberek kellettek, de arra kértem Barakot meg Navrátili, hogy ne befutó helyre tegyenek az ügyvédi iroda miatt. Hogy miért a szövetségi parlamentbe és miért nem ide, Pozsonyba jelöltek, azt már nem tudom. Egyébként a 13. helyre kerültem a listán, és póttagként rövid ideig még így is bekerültem a parlamentbe, mert megalakult a szövetségi alkotmánybíróság, és a listán előttem álló Marian Posluchot alkotmánybíróvá választották. Az alkotmányjogi bizottságba kerültem, nem egész egy évet ültem Čič professzorral egy padban, mert olyan volt az ülésrend. Rajta kívül még kitűnő, véleményformáló jogászprofesszorok voltak a bizottságban, akiktől sokat lehetett tanulni. Különben naponta reggeltől éjfélig dolgoztunk a parlamentben, és nekem nagyon tetszett az a lelkesedés. Nem tudtuk, mi az előnye a képviselőségnek, pl. hogy a minisztériumban nyitva vannak az ajtók, és te bármit elintézhetsz. Én ügyvédként a prágai kereskedelmi minisztériumban még jobban el tudtam intézni licencet fakivitelre, vaskivitelre stb., mint amikor képviselő lettem. Akkor, ott ilyesmire nem volt idő. Ott voltam a földtörvény módosításánál, amikor elértük, hogy Szlovákiában a dekrétumok által blokkolt földeket is restituálni lehessen. Igaz, akkor lett a kiadandó ingatlanok területe behatárolva 150 ha szántóföld és 250 ha erdőségben, de aki előtte egy évvel érvényesítette jogait, és a nagy többség ezt megtette, annak korlátlanul ki kellett adni az ingatlanokat. A korlátozásnak azonban nem volt visszamenőleges hatálya, és nem is lehetett. Tudom, miről beszélek, mert gyakorló ügyvédként 400-500 ha kiterjedésű földterületeket és több ezer hektáros erdőséget is sikerült visszaszereznem ügyfeleimnek. Például Kohn bácsinak szántót a Galántai járásban. A bíróságok és a jogi képviselők szándékos vagy csak egyszerűen a butaság miatti jogértelmezése miatt is rengeteg sérelem született, de a dekrétumok tartalmát végül is a ren-387

MÉSZÁROS LAJOS