Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Mészáros Lajos

MÉSZÁROS LAJOS

384 - Sok helyen voltak problémák a küldeményekkel, Szerdahelyen nem volt gond?

Nem a szállítás meg egyebek, hanem utólagosan meggyanúsítottak embereket, hogy elloptak dolgokat. Nem tudsz ilyenről?- Hát nem, bár tudnom kellene ilyesmit. Azt hiszem, Szerdahelyen a főnök vagy Zsiga, vagy Oros Gyula volt, nem emlékszem, hogy lett volna ilyen probléma. Én arról tudok, amit elmeséltek, arról, hogy Romániában voltak gondok. Hunőíkékra meg Barak Laciékra lőttek.- Ez mikor volt, karácsony táján?- Körülbelül úgy lehetett, karácsony tájékán.- A parlamenti kooptálások januárban voltak, te nem jöttél számításba parlamenti képviselőként?- A parlamenti kooptációk során nem. Azért, mert 90 elején már tudtam, hogy privatizálni fogjuk az ügyvédséget, és szerettem volna kiépíteni egy jó ügyvédi irodát. 90-ben beválasztottak az Ügyvédi Kamara mellett abba a legiszlatív bizottságba, amely az új ügyvédségről szóló törvényt készítette elő a csehekkel együtt. Akkor foglalkoztam először törvényalkotással. Az önkormányzati és egyéb munkából azonban az elejétől fogva kivettem a részemet. Rengeteget segítettem különböző alapszabályok kidolgozásában meg intézmények létrehozásában. Pl. Hodossy Gyulával létrehoztuk a cserkészetet 90-ben, 91 elején. Persze én, mint mindig, csak a dolog jogi oldalával foglalkoztam. Egy épületben volt az irodánk, és Gyula azzal jött utánam, hogy segíthetnék az alapszabály megírásában, mert az jogi munka. Később elmesélte, hogy valaki Bécsből telefonált neki, hogy már szabadság van, demokrácia van, már ideje lenne újjászervezni a cserkészetet. Gyula elmondása szerint igazából azt se tudta, mi az a cserkészet, de beleolvasta magát, és Liával éjjel-nappal dolgoztak a szervezet létrehozásán. Nekem sem voltak mintáim az alapszabályra. Egyszer, amikor befutott az irodámba Gyula, és sürgette a szabályzatot, azzal védekeztem, hogy azért tart sokáig a dolog, mert az ilyen jellegű szervezetek sajátosságait nem igazán ismerem. Erre felfigyelt ügyfelem, a nagymegyeri Takács néni, aki férjével Takács András bácsival bent ült az irodában, és azt mondta, hogy őneki megvan a nagymegyeri Legényegyletnek talán százéves alapszabálya. Elhozta, és ez lett az alapja az első cserkészszabályzatnak. Persze a régi szabályzatot felfrissítettük, és új intézményekkel gazdagítottuk, pl. a tiszteletbeli elnök tisztségével. Az első tiszteletbeli elnök a jászói premontrei apát, Bartal Károly Tamás lett. Öt évig voltam köztük, egyengettem a jogi dolgokat. Eleinte kéthetente, később ritkábban jöttünk össze. Gyula jó szervező, aki nagyon tudott kérni. Tudta azt, hogy ha tíz helyre elküld egy levelet, akkor egy helyről biztos visszajön, hogy adnak. Pláne abban az időben. Még Tom Lantost is megszólította, aki volt is feleségével Szerdahelyen. Gyula székházat szerzett a cserkészeknek, ami még a Csemadoknak vagy a pártoknak sem sikerült. A gond ott kezdődött, hogy pazarul berendezte a főcserkész irodáját. Mint a legjobb ügyvédeknél, bőr ülőgarnitúra, bárszekrény és bár használt, de akkor még feltűnő szolgálati Mitsubishi. Bár szerintem mindez eltörpült amellett, amit a szervezetért tett, a szerény cser-