Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Hodossy Gyula
a személyt nem szerettük, hanem azért, mert meg akartunk felelni a nyugati elvárásoknak; most is az a véleményem, hogy a cserkészetnek mindenkor politikamentesnek kell lennie. Kell egy olyan gyermekszervezet, amely összeköti a különböző népek kultúráját, és biztosítja a gyerekek mozgásterét. És az se mindegy, hogy a nyugati kultúra milyen csatornákon áramlik be hozzánk. Sajnos azután, hogy Durayt nem választottuk meg elnöknek, és nem fogadtuk el az MKDM felkérését sem, mindkét pártban elkezdték úgy értelmezni a dolgokat, hogy az már mégsem helyes, hogy a cserkészszövetség elnöke egy FMK-s legyen. Ide egy más ember kell, nem egy FMK-s, liberális. Tudod, a cserkészszövetség egy konzervatív szervezet, és oda olyan ember kell, aki alkalmazkodik a játékszabályokhoz. Rossz néven vettem, hogy annyira kiélezték a dolgokat, mert tényleg nem arról volt szó, hogy nekem tetszik-e vagy sem az Együttélés vagy az MKDM politizálása. Az egy teljesen más kérdés.- Te akkor tagja voltál az FMK vezetésének, vagy valamilyen szinten volt benne szereped?- Semminek sem voltam a tagja a cserkészszövetségen kívül. Mihelyt megalakítottuk a szövetséget, én mindenhonnan kiléptem. Az FMK-ba akkor kerültem vissza, amikor a cserkészszövetségi tisztségemről lemondtam. Ezután hagytam magam beválasztani az országos választmányba.- Amíg a cserkészszövetségben voltál, tudatosan kerülted a kapcsolatot a pártokkal?- Egyáltalán nem. Ez szamárság lett volna. Mindhárom párttal próbáltam jó kapcsolatot kiépíteni. Rendszeresen folytak egyeztetések, ez fontos volt a szövetség léte szempontjából, hiszen akkor születtek olyan törvények, amelyek befolyásolták mindnyájunk életét, a gazdálkodásra vonatkozó törvények például, hogy mit szabad és mit nem szabad. Ha valamelyik faluban meg akartuk alakítani a cserkészcsapatot, kellett hozzá a pártok vezetőinek jóindulatú támogatása. Vidéken nagyon függtek a történések attól, hogy egyes politikai pártokon belül mit mondanak. Ha ott fenn azt mondták, nem kell, akkor azt lent nem csinálták vagy nem merték csinálni. Ezért én nagyon szoros kapcsolatot tartottam fenn mindhárom párt vezetőségével, és nem is panaszkodhatom egyikre sem, mert mindenütt megtaláltuk a közös hangot. Támogatták a cserkészfolyóirat megjelenését, megengedték, hogy a politikai vagy politikai jellegű rendezvényeken népszerűsítsük a szövetséget, beszéljünk róla. Fontos volt, hogy az önkormányzatok ifjúsági bizottságába vegyék be a cserkészcsapatok képviselőit is. Ha egy falusi rendezvényre, városi ünnepségre meghívták a Csemadokot vagy bármelyik civil szervezetet, legyen ott a cserkészcsapat parancsnoka is. Ezt sikerült is elérni, de ehhez politikai jóindulat kellett a pártok részéről. 92 végéig elértük, hogy nem volt olyan vidéki esemény, ahol a cserkészcsapatok ne képviseltették volna magukat.- Már kilencven végére kiéleződött az ellentét az FMK, illetve az Együttélés és MKDM között. Mennyire hatott ez ki a cserkészszervezetre, illetve a te életedre? Említetted a jó kapcsolatot, hogy lehetett azt ápolni ilyen körülmények között? 251 HODOSSY GYULA
