Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Hodossy Gyula

- Mozgalom még akkor nemigen kerülhetett szóba, csak közvetlenül a prágai események után. Akkor az volt a cél, hogy az a húsz-egynéhány ember, aki részt vett a Jogvédő Bizottság munkájában, illetve ellenzéki tevékenységet folytatott, adja nevét egy közös felhíváshoz, amelyen legyen rajta: Tóth Károly, Ollós Lász­ló, A. Nagy László és mindenki más neve, köztük az enyém is. Tehát igazából erről szólt az akkori történet. Az egy másik kérdés, hogy ezzel egy időben rob­bantak ki a prágai események. Azt, hogy november 18-án Vágsellyén találko­zunk, még nyáron elhatároztuk. Hogy Karcsi mikor találta ki a nyilvánosság elé lépésünk tervét, időben nem tudom behatárolni. Az azonban biztos, hogy nem november 18-án, hanem jóval előbb. Persze hogy 17-én, de 18-án sem az volt a fő gond, hogy mi most már felfedjük magunkat, hanem az, hogy mi lesz, ha megdől a kormány? Meg lehet egyáltalán dönteni? Lehet győzni? S ha lehet, ak­kor utána mit csinálunk? Ehhez kellett a mozgalom, ezért jött olyan váratlanul létre. Éreztük, hogy most már semmi tétovázás, minden energiát be kell vetni. Most már nem levelek kellenek, hanem konkrét cselekvés. Azonnal rá kell kap­csolódni az „Občiansky fórum"-ra és ...- Hogy alkalmazkodjunk az időrendhez és pontosak legyünk, térjünk vissza a születésnapra. Mikor volt pontosan és hogyan zajlott le?- Lajos születésnapja november 18-án van. Tényleg ott voltak, eljöttek az em­berek, akikre számítottunk. Persze, még nem arról beszéltünk, hogy miként le­hetne megdönteni a rendszert, csupán a hibáiról és a tarthatatlanságáról. Azt a húsz-egynéhány embert, akik alapítói lettek a Független Magyar Kezdeménye­zésnek, Karcsi szólította meg és hívta a lakására. Ott aztán megfogalmaztuk az elképzelésünket és a mozgalom nevét is, ott határoztuk meg a nevét is: Függet­len Magyar Kezdeményezés.- Fel tudnád sorolni, kik voltak ott?-Karcsi azt állítja, huszonketten voltunk ott, és arra kért, írjam le, kik. Tizenötig jutottam csak el, több nem jutott eszembe. Azt javasoltam Karcsinak, akiről biz­tosan tudja, hogy ott volt, írassa le mindenkivel külön-külön, és akkor biztosan összeáll a pontos lista. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt pontosítsuk, mivel ez most már történelem. A történelmi adatok pedig legyenek pontosak. A kita­lálókat ki kell belőle szűrni! A valóságot pedig meg kell írni.- Amikor kvázi megalapítottátok az FMK-t, már tudtátok, hogy mi zajlik Prágá­ban?- Én 18-án éjjel Karcsiéknál aludtam, mert másnap készültem fel Prágába, az Ady Endre Diákklubban lett volna előadásom. Amikor fölértem, már nem kellett előadni semmiről, ott már egészen más dolgok történtek. Fantasztikus élmény volt. Igazi forradalmat láttam, a fiatalok egyetemeket foglaltak el, Prága ponto­san olyan volt, mint ahogy olvasmányélményeim szerint forradalomban kinéz egy város, és így ment ez négy-öt napig. A Karcsiéknál megírt nyilatkozatot ma­gammal vittem Prágába, ahogy megmutattam az ottaniaknak, azonnal lefordítot­ták cseh nyelvre. A cseh lapok pedig közölték, hogy Vágsellyén megalakult az 243 HODOSSY GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents