Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Gyurovszky László
felolvasta a Vyhlásenie radového člena KSČ szövegét, vagy valami ilyen szöveget, hogy ő, mint a kommunista párt tagja önkritikát gyakorol. Valami szörnyű disznóságra jött rá, és így tovább. Azt hiszem aztán Öllös is felszólalt, vagy a Grendel, pontosan nem emlékszem. De annak meg volt a forgatókönyve, úgyhogy abban már biztos szerepeltünk, és aztán be is írtuk magunkat valamilyen alapító tagnak.- Azt a forgatókönyvet ki tervezte meg?- Én nem voltam ott, de amennyire ismerem későbbről a VPN működését: Báján, Budaj, Snopko, ezek az emberek.- Maradjunk ennél az eseménynél. Próbálj meg visszaemlékezni, a legapróbb részletekig, hogy akkor, amikor a Fedor szólalt meg, milyen volt az emberek arca, vagy egyáltalán milyen volt a miliő? Mit éreztél te és a körülötted állók, milyennek láttad ott a helyzetet?- Elég nehéz visszaemlékezni erre, mert most már teljesen más világban élünk. Akkor egy olyan közegből jöttünk mi oda, ahol végül is 30 éves koromig teljesen kommunista rendszerben éltünk, és nem volt abszolút semmilyen lehetőségünk normálisan, nyilvános helyen beszélni olyan dolgokról, hogy például szükség van-e a kommunista pártra, vagy hogy szükség van-e arra, hogy csak egy párt legyen? Vagy egyáltalán, hogy bírálni lehessen ezt a rezsimet, és az emberek, akik ott álltak, és akik csinálták, vagy hallották, nekik egy óriási élmény volt. És a mi számunkra is egy óriási élmény volt ez, hogy ki lettek mondva a dolgok nyilvánosan, hogy nincs ott a rendőrség, vagy lehet, hogy ott vannak az ŠtB-sek, de nem mernek tenni semmit sem. Egy csomó embert láttunk, akiket ismertünk korábbról is. Művészklubokból, meg ilyen helyekről is. Az mindenki számára egy óriási élmény volt, hogy itt most a rendszernek teljesen nyílt bírálata kezdődik meg, de az is világos volt nekünk magyaroknak, ez elég kevés. Hogy ezeknek az embereknek a 99,99%-nak nincs ellenzéki tapasztalata, nem ismerik a csehországi, a magyarországi folyamatokat, fogalmuk sincs, hogy mit kellene csinálni. Eléggé nagy illúziókban éltek, ami aztán később meg is nyilvánult. (...)- Egyáltalán mennyi magyar volt ott? Próbálj visszaemlékezni!- Én csak azokra emlékszem, akik az FMK-ból voltak ott. Lehet, hogy voltak ott még, azt hiszem a Gyökerest láttam, de másokra nem igen emlékszem.- Újságírók, írók? Az FMK-sokból ki?-Öllös, Tóth Karcsi, Szigeti, Grendel, Oszkár, Nagyvendégi Éva, Nóra, én. Duray még akkor nem volt otthon.. Másokra nem emlékszem.- Te realista ember vagy. Nem gondoltad akkor, hogy itt bármi megtörténhet, és hogy mik lesznek ennek majd a következményei? Flogy odáig elmentek a dolgok, hogy ott a művészklubban a többiekkel együtt a rendszert döntögetted? Nem fordult ez meg a fejedben? 195 GYUROVSZKYLÁSZLÓ
