Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Gyurovszky László
GYUROVSZKYLÁSZLÓ 192 - Semmi hír nem volt arról, hogy Prágában valakik szerveződnek?- Ki adta volna ezt a hírt? Esterházy Jánost rehabilitáltuk. Elhangzottak mindenféle előadások.- Rehabilitáltátok Esterházyt? Kinek a javaslatára?- Molnár Imre javasolta.- Hogy nézett ez ki, hogy rehabilitáltátok? Kinyilvánítottátok, hogy aláírtatok valamit?- Úgy, hogy elhangzott Esterházyról az előadás, mely szerint Esterházy egy nagy magyar ember, és feltettük a képét a falra.- Utána elmentetek a Karcsiékhoz?- Igen, utána elmentünk a Karcsiékhoz, senki sem hallgatta a rádiót, mindenki el volt foglalva saját magával, mindent megbeszéltünk. Majd később elmondom, hogy miről beszéltünk, csak azért mondom, hogy mi nem tudtunk abszolút semmiről sem. Mindent leírtunk, és mindenki békésen elment aludni.- Várjál, nem volt telefonhívás? Mert valaki, valami olyat mondott nekem, hogy éjszaka, amikor ti még javában vitatkoztatok, akkor jött valami telefonhívás, hogy kapcsoljátok be a tévét.- Nem, ilyen abszolút nem volt. Mi reggel tudtuk meg, mikor a reggelit befejeztük, hogy mi történt Prágában.- Hogyan tudtátok ezt meg?- Rádiót hallgattunk.- Reggel? Tehát este nem hallgattátok?- Nem, mert el voltunk foglalva saját magunkkal, minket abszolút nem érdekelt, hogy mi történik a külvilágban.- Ott is aludtál a Karcsiéknál?- Azt hiszem igen, vagy hazamentem, nem tudom pontosan. De reggel, mikor mentem a Karcsiékhoz, mert be kellett fejezni ezt a szöveget, akkor tudtuk meg, hogy Prágában történt valami.- És akkor az egész aktualitását vesztette.- Ellenkezőleg az események felgyorsultak, gyorsan ki kellett adni mindenféle nyilatkozatokat.
