Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Csekes Erika
hogy itt vannak mások is a csehszlovákiai magyarságon belül, akiknek van elképzelésük arról, hogy hogyan kell a dolgoknak működniük, és ezek az elképzelések bizony homlokegyenest ütköznek a Duray Miklós elképzeléseivel, és hasznosabbak is ezek az elképzelések mint Duray konfrontativ politikája. Ennek ellenére az FMK úgy döntött, kooptáltatja őt a szövetségi parlamentbe. Ez is csak a nagylelkűségünk és naivitásunk kombinációját igazolja.- És a választások után? Nem lettél parlamenti képviselő.- A választások után szerintem költöztünk. Elköltöztünk a Jiráskováról a Žabotovára, én még mindig az FMK-ban dolgoztam. Ezt úgy éltem meg, hogy kidobtak bennünket a VPN-esek, mert akkor már elkezdődtek mindenféle torzsalkodások a VPN-en belül, és az FMK-val is előjöttek ezek a mindenféle a bizalmi kérdések, titkos program stb. - mindennek egy közös nevezője volt, a választási kudarc, ami azt jelentette, hogy a VPN-nek az FMK nem hozott annyi szavazatot, mint azt elvárták. Aztán valaki be is dobta nekünk a törülközőt, hogy költözzünk el innen, szükség van az irodáinkra. Nagyon negatívan éltük meg, hogy a nagy barátság a VPN-nel a mélypontra zuhant. Elköltöztünk a Žabotovára, ahol akkor több politikai párt kapott irodát, de az épület a KDFI-é volt. Emlékszem ahogy a KDH-s titkár éjszakánként ott járt az irodáinkban és keresett valamit, a mai napig se tudjuk, hogy mit. Ez a légkor más volt mint a Jiráskova, ez is hozzáadott a lelkiállapotunkhoz. Mindannyian nagyon csalódottak voltunk, hogy a választásoknak az lett az eredménye, ami lett. Ez persze semmi volt a következő választásokhoz képest.- Te ott maradtál az FMK-ban, és ott dolgoztál?-Ott dolgoztam, és én már nem is mentem vissza a régi munkahelyemre, mert három hónapra kiutaztunk Amerikába, ráköltve a repülőjegyekre az összes pénzünket, ami volt. Amikor visszajöttem, Nagy Laci már az SZNT-nek alelnöke volt, Ferko Mikloško pedig az elnöke, és akkor a Lacival mi már azon dolgoztunk, hogy bemenjek a Szlovák Nemzeti Tanács apparátusába. Akkorra már megtanultuk a leckét, hogy az apparátusnak milyen fontos szerepe van, és hogy ezt az akkor még tömören kommunista apparátust fölhígítsuk, pl. az én személyemmel is többek között. Ez aztán simán ment, sikerült, Mikloškonak egy szavába került. Én aztán a szervezési osztályon dolgoztam, ami azt jelentette, hogy az öszszes dokumentáció, ami a plénum ülésére került, az a mi osztályunkon keresztül ment, és valahol én is részt vettem ennek a folyamatában. Ami nagyon fontos volt, mert az apparátus tényleg nagyon tudott manipulálni azzal a tudással, ami neki megvolt. Nemcsak önmagával a házszabállyal, annak is mesterei voltak, hanem a dokumentumok előkészítésével, földolgozásával, tárolásával, mindennel. Nem akarom megsérteni az akkori kollégáimat, mert nem vettem észre sosem, hogy manipuláltak, de sokkal többet tudtak erről az egészről, mint a képviselők, és manipulálhattak volna. Azzal, hogy ilyen emberek, mint én, ott voltunk, visszafogták magukat, ha csak nem valami nagyon komoly politikai horderejű dologról volt szó, akkor az SZNT apparátus tele volt ŠtB-sekkel is.- Mire emlékszel, milyen fontos ügyekre? 139 CSEKES ERIKA
