Petőcz Kálmán (szerk.): Magyarországi szlovákok. Nemzetközi konferencia, Somorja, 2007. szeptember 27. - Disputationes Samarienses 11. (Somorja, 2008)
Kaltenbach Jenő: Kisebbségi jog Magyarországon (1990 - 2006)
Kisebbségi jog Magyarországon (1990-2006) 61 Ezzel a kisebbségi önkormányzat definíciója igen közel került az önkormányzati törvény (Ötv.) helyi önkormányzati definíciójához, ezzel némileg megerősítve közjogi önkormányzati jellegét. Ennek egyenes következménye, hogy az Ötv. helyi közügy definíciójához hasonlóan meg kellett alkotni a kisebbségi közügy fogalmát a következő módon: „Kisebbségi közügy: a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a kisebbségek kulturális autonómiájának a kisebbségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy, b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a kisebbségi önkormányzati szervekben való kisebbségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy.”32 Az első olvasatra meglehetősen bonyolultnak tűnő definíció kijelöli a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó feladatteljesítés határait. A korábbi törvényi rendelkezések nem határozzák meg egyértelműen, hogy melyek a kisebbségi közösségeket érintő kérdések. Tapasztalataim szerint a jogi szabályozatlanságot kihasználva egyes helyi önkormányzatok a település lakóinak helyzetét alapvetően befolyásoló döntéseik előkészítésébe sem vonják be a kisebbségi önkormányzatokat, arra hivatkozva, hogy nem kisebbségi ügyről van szó. Ezek az értelmező rendelkezések tisztább jogi helyzetet teremtenek, és így elejét vehetik e jogvitáknak. Kisebbségi szempontból legalábbis kétséges az a változás, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzati formák tekintetében hozott az új törvény. Amint azt korábban leírtam az eddigi szabályozás szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok közvetlen választással, átalakulással vagy települési kisebbségi önkormányzattá nyilvánítás útján alakulhattak meg. Amennyiben a képviselő-testület több mint felét azonos kisebbség jelöltjeként választották meg, a képviselők több mint fele dönthetett a kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításról. Amennyiben a kisebbségi települési önkormányzat nem jön létre, úgy az egyazon kisebbség jelöltjeként megválasztott képviselők - ha létszámuk eléri a képviselő-testület legalább 30 százalékát - közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot alakíthattak. Az új szabályok szerint „profiltisztítás” történt, amelynek eredményeképpen ezután már csak a közvetlen módon megválasztott önkormányzat jöhet létre. Ezzel lényegében megszűnt a lokális önkormányzati autonómia, illetve az „részönkormányzati” formára zsugorodott, ugyanakkor az új szabályozás létrehozta a kisebbségi középszintű (megyei) önkormányzati formát. Lényegi változás az országos önkormányzatnak az oktatási intézmény átvételével kapcsolatos joga. A helyi önkormányzattól való átvétel lehetősége ugyan eddig is megvolt, de az kizárólag a fenntartó önkormányzat döntésétől függött, a kisebbségi önkormányzat azt semmilyen módon nem kényszeríthette ki. Ezután az országos önkormányzat kérésére a legalább térségi feladatokat ellátó oktatási intézményt a fenntartó köteles átadni,33 ami a kulturális autonómia intézményrendszerének kialakulását segíteni fogja. 32 Nektv. 6/A.§ (1) bek. 1. pont. 33 Nektv. 47.§ (4) bek.
