Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely 53 táv: Kivándorló irodalom (1-2 összefoglaló tanulmány). Kvár, Komp-Press, 1998.; Ajánlott bibi.: Pomogáts Béla (szerk.): Jelszó és mítosz. Mvhely, Mentor, 2003. 3. A '20-as évek irodalma: lapok, intézmények, koncepciók; az avantgárd Erdélyben Ajánlott bibliográfia: Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2004.; Jancsó Elemér: Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig. Nyugat 1935. I.; Vallasek Júlia: Sajtótörténeti esszék. Kvár, Kriterion, 2003.; Sőni Pál: Avantgarde sugárzás. Bük., Kriterion, 1973.; Kovács János (szerk.): Periszkóp antológia. Bük., Kriterion, 1980.; Kovács János (szerk.): Genius-Új Genius antológia. Bük., Kriterion, 1975.; Balázs Imre József: Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban. Mvhely, Mentor, 2006. 4. A modernség változatai Bartalis János költészetében Ajánlott bibi.: Bartalis János: Az, aki én voltam. Bük., Kriterion, 1972.; Kántor Lajos: A Bartalis-vers titka. Uő: Korunk: Avantgarde és népiség. Bp., Magvető, 1980.; Balázs Imre József: „Megbékélt szívházat építnék”. B. J. költészete a két világháború között. Látó 2003/4, 5, 6., vagy In: Bartalis János: Ujjaimból liliomok nó'nek. Kvár, Kriterion, 2004. 5. Erdélyi pikareszk próza: Tamási Áron, Karácsony Benő Ajánlott bibi.: Zeng a magosság. In memoriam Tamási Áron. Bp., Nap Kiadó, 1997.; Szalai Sándor: „Hit a harcban, remény a bajban”. Bp., Szépirodalmi, 1991.; Tót H. Zsolt: A széttaposott ösvény. Bp., Balassi, 1994.; Cs. Gyímesi Éva: Korán jött polgár. Uő: Colloquium Transsylvanicum. Mvhely, Mentor, 1998. * Az erdélyi irodalom hagyományait recepcióértelmezéssel Molnár Bodrogi Enikő és Szabó Levente tárja fel, a régi irodalom helyi értékeit Tóth Zsombor irodalomantropológiai, Gábor Csilla a retorikai komparatisztika módszereivel vizsgálja. Józsa István helyi művészettörténetet értelmező tanulmányai az irodalmi vizsgálódások eredeti kontextusának feltérképezését jelentik. Külön értéke az esztétika és az irodalmi hermeneutika oktatója, Orbán Gyöngyi kutatást az oktatással szerencsésen ötvöző módszerének, hogy folyamatos kapcsolatot épít ki a közoktatás normatív és az egyetem rugalmasabb rendszerű irodalomoktatása között (egy sikeres felhívás nyomán létrejött tanári naplók egyikéből idézünk egy erdélyiirodalom-feldolgozásra vonatkozó beszámolót e tanulmány mellékletében). * Mint látható, a magyar tanszéki előadók általános törekvése, hogy a kisebbségi helyzetben levő vagy egyszerűen a politikai-adminisztratív döntések következtében a magyar irodalom központi intézményeitől (mondjuk ki: Budapesttől) távolabb élő írók, kritikusok, irodalomtörténészek műhelyeiben létrejött alkotásokat az elszigetel(őd)és ellenében alkalmazott technikákkal „olvastassa együtt” a fiatal és az irodalom mellett elkötelezett olvasókkal, és közben az ízlésfolyamatokra, az elvárások alakulására, a kritika alakulástörténetére is felhívja a figyelmet. A kortárs irodalom jelenségeinek jobb megértését szolgálja az egyetemi kurzus és a szakirodalom elsajátítását is szem előtt tartó, a vizsgára való jelentkezés feltételének számító szaktantárgyi szeminárium (tanulmányírás, szakmai vita). A szemináriumvezetésbe a mesterképzős és doktorandus hallgatók bevonása egyrészt alkalmat
