Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
52 Egyed Emese állítva Selyem Zsuzsa bizonyára az egységes magyar irodalom képzetének - és egységesen igényes olvasói attitűdnek - kialakításán fáradozik. Idén a következő választható tantárgyban helyezi kontextusba Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című, az 1970-es években mind Erdélyben, mind Magyarországon hatalmas sikerrel játszott drámáját: „Az irodalom emlékezéskultúrát formáló szerepét, irodalom és hatalom viszonyát, az 1956-os magyar forradalom különféle megjelenítéseit fogjuk vizsgálni Nádas Péter, Kertész Imre és Papp András-Térey János műveiben. Általános megközelítését Heinrich von Kleist elbeszélése és annak későbbi feldolgozásai alapján kíséreljük meg. A tárgyi ismereteken túl a téma kritikai megközelítése a célom: az előadásokon a lehetséges összefüggéseket irodalmi, filozófiai és a történelem narratív szemléletének általános keretében tárgyalom, a szemináriumokon mindezek megvitatása a cél, azaz a vitakultúra, az érvelési technikák tudatosítása és fejlesztése, a forradalmak elsődleges kategóriájának, a szabadságnak a különféle kontextusokban való megjelenésének a megértése és megélése.” A féléves tantárgyat a harmadévesek választhatják (az utolsó „Bologna előtti” évjárat). Kötelező könyvészetként a következőket kéri: Heinrich von Kleist: Kohlhaas Mihály. Fordította Márton László. Uő: Elbeszélések. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001; Tasnádi István: Közellenség. Színház, 1999. szeptember; Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Uő: Három dráma. Eminescu Könyvkiadó, Bukarest, 1982; Papp András-Térey János: Kazamaták. Holmi, 2006. március. 292-383. pp.; Kertész Imre: Az angol lobogó. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2001; Nádas Péter: Emlékiratok könyve. Jelenkor Könyvkiadó, Pécs, 1994., III. kötet, 7-50. pp.; Nádas Péter: Párhuzamos történetek. Jelenkor Könyvkiadó, Pécs, 2005., II. kötet, 200-221. pp. Az érdeklődőbbeknek ajánlott olvasmányokat is kijelöl. Balázs Imre József, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanára az irodalom szakirányt választó negyedéves magyar szakos hallgatók számára a következő elvárásokat fogalmazta meg: „Az 1920-as évektől napjainkig számos törésvonalat, csoportot, irodalmi irányzatot mutat fel az erdélyi magyar irodalom. Sokarcú képződmény, amely sajátos olvasásmódokat alakított ki magának az idők folyamán. Az interaktív előadás-sorozat célja megmutatni, hogy az olvasásmódok ki- és bemozdíthatók, megsokszorozhatok az erdélyi magyar irodalom esetében is, a szöveghagyománnyal és az értelmezési hagyománnyal dialogikus viszony alakítható ki. Az átfogó, szintézisteremtő előadásokon és a szövegelemző szemináriumokon az erdélyi magyar irodalom hatástörténeti távlatból meghatározónak tűnő művei kerülnek tárgyalásra.” Az előadások témái: 1. Van-e erdélyi irodalom, s ha nincs, kell-e lennie? Ajánlott bibi.: Látó 1998/10. - Hogyan írjuk meg a romániai magyar irodalom történetét? című ankét; Provincia 2000. augusztus, szeptember, október, erdélyi irodalom-ankét (www.provincia.ro); Selyem Zsuzsa: Az „erdélyi magyar irodalom"-beszédmódok egyik utópiája. Disztransz. In: Gábor Csilla-Selyem Zsuzsa (szerk.): Kegyesség, kultusz, távolítás. Kvár, Scientia, 2002.; (Ugyanez in: S. Zs.: Valami helyett. Kvár, Komp-Press, 2003.); Virginás Andrea: Kagyló, kolumbia, kevert: néhány, a romániai magyar irodalom diszkurzív képződményét olvasó alakzat. In: Gábor Csilla-Selyem Zsuzsa (szerk.): Kegyesség, kultusz, távolítás. Kvár, Scientia, 2002.; Pomogáts Béla (szerk.): Jelszó és mítosz. Mvhely, Mentor, 2003.; Balázs Imre József: Az erdélyiség hasznáról és káráról. Uő: Mint egy úszó színház. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2005. 5-8. 2. Transzszilvanizmus-definíciók „szétolvasása" Kötelező bibi.: Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Bp., Akad., 1983.; Cs. Gyímesi Éva: Gyöngy és homok. Uő: Honvágy a hazában. Bp., Pesti Szalon, 1993.; Láng Gusz
