Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
50 Egyed Emese A kisebbség jelentései Komoly viták kiváltója volt a magyarság helyzetének a politikai döntések következtében történt megváltozása. A szovjetbarát politika az oktatás és az irodalomkutatás alakulását jelentős mértékben átalakította. 1945-től kezdve a „káderpolitika” a nemesség, a föld- vagy erdőbirtokkal rendelkezők, egyházi személyek elhurcolásával, 1956 után újabb koncepciós perekkel és bebörtönzésekkel sújtotta az oktatás és a tudomány ügyét. Az 1956-ot követő politikai megtorlások miatt börtönt szenvedett Dávid Gyula az irodalomtörténet egyszemélyes intézetét hozta létre nemcsak olyan könyveivel, mint a nagy sikerű Petőfi Erdélyben (1972, társszerző: Mikó Imre), hanem irodalomtörténeti tanulmányaival és a Balogh Edgár halála után általa szerkesztett, jelentős Romániai Magyar Irodalmi Lexikon című tudóslexikonnal is (I. kötet 1981, a II I—IV. kötetet Dávid Gyula szerkesztette), továbbá az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) vezetőjeként a lokális értékek, köztük az irodalmi értékek népszerűsítésével, támogatások fáradhatatlan felkutatásával. Veress Zoltán, aki a 70-es évek erdélyi irodalmi vizsgálódásainak markáns személyisége volt, Svédországba települése után könyvsorozat (EKE - Erdélyi Könyv Egyesület) létrehozásával népszerűsítette az erdélyi szerzők régebbi vagy újabb alkotásait (tematikus sorozatokról van szó), Beke György erdélyi valóságirodalom-sorozatát Magyarországra áttelepülve is folytatta, Láng Gusztáv mint a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola oktatója nemzedékeket avatott be a az értékes irodalom mibenlétébe - újklasszicizmus-előadásaiban Radnóti Miklós és Dsida Jenő költészeti rokonságára híva fel a figyelmet. Mózes Huba, a román akadémia kolozsvári fiókjának kutatója, majd a Babes-Bolyai tudományegyetem régi magyar irodalom előadója a Miskolci Egyetemre való „átigazolása” után is folytatta a XX. századi erdélyi irodalomra, különösen a prozódiai és intézménytörténeti vonatkozásokra vonatkozó kutatásait: 1995-ben jyváskylái kongresszusi előadóként a kolozsvári kutatók folyóiratát, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményeket ismertette a tudományos közönséggel. A tanszék mint oktatóhely (Oktatásszervezés) Magyar irodalmat a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Római Katolikus Teológián, az egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézetben és a Bukaresti Egyetem hungarológia szakán lehet a felsőoktatás keretében tanulni Romániában. Tegyük hozzá, a Babes-Bolyai Egyetemnek (pontosabban Neveléstudományi Karának) fiókintézményeiként működnek a pedagógiai Főiskolai Karok Szatmáron, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron - ezeken a karokon szintén van magyar irodalomoktatás. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredái karán és marosvásárhelyi karain irodalomelméleti stúdiumon belül a helyi irodalom vizsgálatára is sor kerülhet. Szükség van mindezen műhelyek közös szakmai rendezvényeire a belterjesség veszélye ellenében: ilyen értelemben volt igen hasznos a Csíkszeredái kar kultuszkonferenciája 2003-ban, valamint a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék József Attila-napok című rendezvénye 2005 májusában. Gyermek- és ifjúsági irodalmat BBTE felsorolt karain és a BBTE Neveléstudományi Karán oktatnak. Ugyanakkor a továbbképző tanfolyamok és a tanárok didaktikai foko
