Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
Egyed Emese A KOLOZSVÁRI MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK MINT OKTATÓ- ÉS KUTATÓMŰHELY Az irodalom története: értékek élete Az irodalom kifejezés jelentésgazdagsága közismert. Most a közkeletűbb és a XIX. század közepe óta inkább elterjedt szépirodalom jelentésre összpontosítunk. Ilyen értelemben az értékek - a szépirodalom által hordozottak - elsősorban a klasszikus értelemben vett esztétikum körébe tartoznak, de a mindenkori (olvasás, észlelés következményeként létrejött) aktuális jelentések okán másféle gondolati, erkölcsi, nyelvi jellegük hangsúlyt kaphat. Amikor a totalitárius rendszer és a velejáró cenzúra megszűnt, az identitás kérdései a romániai magyar közösség számára is nyilvánosságot kaphattak, és 1990 elején több romániai magyar lapban egyszerre kezdődött újra a transzszilvanizmus-vita (arról, részei vagyunk-e a világ magyar közösségének, vagy sajátos kulturális csoportot alkotunk és ebből következően irodalmunk értékvilága is e közösség számára bontakozik-e ki elsősorban), valamint az irodalmi erkölcs fölötti, akkor még kisebb hatósugarú vita (a kolozsvári egyetemi lap, a többnyelvű Echinox magyar oldalain - arról, megalkuvók voltak-e íróink a totalitárius rendszer idején, s ha igen, megbocsáthatók-e pálfordulásaik). Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Sántha Attila, Bréda Ferenc nevét emelném ki a vita résztvevői sorából. A magyar irodalom jelenléte a romániai felsőoktatásban az utóbbi ötven esztendőben egyrészt abból adódik, hogy a közoktatásban megmaradt, ha változó óraszámmal is, az anyanyelv és irodalma, valamint abból a politikai meggondolásból, hogy a kisebbség kultúráját éppen nyelve és az azon létrejött irodalmi művek hordozzák. Az irodalom mint tevékenységi terület nem veszített vonzásából a az informatika vagy a filmművészet előretörése évtizedeiben sem. Ma is iskolai tantárgy, és a fiatalok személyiségformálódásának igen sok esetben része az élményszerű olvasás vagy irodalmi kísérletezés, a vetélkedőkről, irodalmi dijak vonzásáról nem is szólva. Ami az irodalomtudományi kutatásokat illeti, szerepük nem csökkent, de eredményességük ma sokkal inkább függ a magyarországi támogatási rendszertől, mint bármikor. A magyar nyelvi és irodalmi képzést a kolozsvári egyetem létrehozása, 1872 előtt egyházi tanárképző intézetek látták el. A XIX. század második felében indult egyetem négy karral működött, ezen egy magyar tanszékkel, ahol a magyar nyelvészeti és irodalmi tantárgyak oktatását az első két évtizedben egyetlen tanár látta el. A magyar szakos diákok társíthatták szakjukat földrajzzal, történelemmel, klasszika-filológiával, és a szakon előadott modern nyelvszakokkal: franciával, némettel, románnal. Az 1890- es években külön tanszék alakult a magyar nyelvi és összehasonlító nyelvészeti, vala
