Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi kérdés a nemzetközi kapcsolatrendszerben
A magyar kisebbségi kérdés a magyar kormány délszláv politikájában...77 utasított magyarok visszatérésének megakadályozása. Erre vonatkozóan azonban a jugoszláv követ biztató hírekkel szolgálhatott: már Bogoljub Jefvtic exminiszterelnök elrendelte, hogy a kiutasított magyarokat a törvényes utak igénybevételével, a lehetőség határain belül visszabocsássák Jugoszláviába. Ennek a rendeletnek az alapján 1935 júniusáig valóban körülbelül 1600 magyar kiutasított került viszsza Jugoszláviába.30 Bár a hajlandóság a kapcsolatok javítására mindkét fél részéről észlelhető volt, a közeledés konkrét lépéseivel mindkét állam várt, amíg az Aix-en-Provence-i per lezárulásával a marseille-i merénylet szálait nem varrták el véglegesen. Az első lépést ismét Stojadinovió tette azzal, hogy megígérte: a marseille-i ügy végleges lezárása után a két ország megindult közeledését „par étapes” továbbfejleszti; ennek egyik első lépéseként elfogulatlan tanulmányozás tárgyává teszi a magyar követ által felvetett, a jugoszláviai magyarok hátrányos helyzetére vonatkozó kifogásokat.31 A német közvetítés A magyar-jugoszláv kapcsolatok javulására irányuló próbálkozás természetesen nem lehetett pusztán a két állam „magánügye”. A magyar-jugoszláv kapcsolatok javítását célzó gesztusok hátterében, akárcsak a húszas években, most is egy nagyhatalom rejtőzött. Illetve nem is nagyon bujkált. Míg 1924-25-ben Olaszország igyekezett a maga külpolitikai céljai megvalósítása érdekében közelíteni a két szomszédot, most a német kormány próbálta a két kormányt közelíteni egymáshoz. Victor von Heeren belgrádi német követ 1935. december 3-i politikai jelentésében ezt a kérdést boncolgatta, amint Belgrádból nézve látszik. Budapesti jelentések alapján megállapította, hogy a magyar külpolitikai irányítói körében egyre népszerűbb az elképzelés, hogy a kisantantgyűrűt a Jugoszláviához való közeledés vagy akár megegyezés révén szakítsák szét. Nagy reményeket fűznek az új miniszterelnök és külügyminiszter Stojadinovió személyes magatartásához is. Az alapkérdés, Heeren megítélése szerint, az volt, hogy mit kell érteni a közeledés kifejezésen? Amennyiben a közeledés a légkör általános javulását, a szükségtelen súrlódások elkerülését, mindkét oldalon kisebb kedvezményeket a határ menti kereskedelemben, illetve a kisebbségi kérdésben, egyszóval a kapcsolatok normalizálását, amely nem érinti Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségvállalásait és belpolitikájának alapelveit, úgy, nézete szerint, a magyar politikának jó esélyei vannak a sikerre, legalábbis amíg Stojadinovió van kormányon. Amennyiben azonban a magyar közeledési politika célja a kisantant felbomlasztása vagy akár csak szemmel látható lazítása, úgy az kudarcra van ítélve, nemcsak most, hanem a belátható jövőben is. Mert hiszen, mi vihetné rá bármelyik jugoszláv állam30 MOL. K 63-135-1935-16/7. Napijelentés Kánya és Vukčevié beszélgetéséről. 1935. október 31. Ez az adat megegyezett a magyar hivatalos szervek által 1935 augusztusában készített felmérés adataival. Eszerint 1935. augusztus 28-ig a magyar hatóságok által nyilvántartott 3304 kiutasított személyből 1566 fő tért vissza Jugoszláviába, négyféle módon: magyar útlevéllel, jugoszláv vízummal 190 családfő 252 családtaggal összesen 442 fő; a szegedi rendőrkapitányság által kiállított magyar határátlépési igazolvánnyal (horgosi visszatérők) 108 családfő 134 családtaggal, összesen 242 személy; a budapesti jugoszláv követség által kiállított határátlépési útiigazolvánnyal 51 családfő és 82 családtag, összesen 133 személy; végül szabálytalan visszatérők (rejtett utakon, határszéli közegek megkerülésével) 323 családfő 426 családtaggal, összesen 749 személy. A Magyarországon visszamaradt 1738 kiutasított 2-3 évet tartózkodott Jugoszláviában, és oda visszatérni nem óhajtott. Közülük 1450 részesült közellátásban. MOL K 63-135-1935-16/7. 31 MOL K 63-137-1936-16/7. 42/pol.-1936. Alth beszélgetése Stojadinoviótyal 1936. február 28-án.
