Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

Integrációs modellek

50 Bárdi Nándor Az ideológiai kérdésekben Sulyokkal szöges ellentétben álló Kacsó Sándor az évti­zed második felében hasonló jövőképben gondolkodott. „Belső önállóságunk viharálló megteremtése népi szellemiségünk kialakulásától függ. Nem egyének s nem is egyik vagy másik társadalmi osztályunk állhatja meg ma sikeresen a nemzeti önvédelmi har­cot, hanem az egész nép együtt. [...] Be kell tehát vinnünk népünk köztudatába, hogy az erdélyi, illetve romániai magyarság fennmaradásának nagy kérdései - eddigi törté­nelem szemléletünkkel ellentétben - nem politikai kérdés a szónak abban a köznapi értelmében, amint azt használni szokták. Nemzeti kulturális feladat ez a leginkább és a legelső helyen, s aztán ezzel összefüggően - mert a nemzeti kultúra szabad és ered­ményes kiteljesítésének ez a legnagyobb előfeltétele - társadalmi átalakulásunk kér­dése is. A nemzet fogalma nagy átértékelésen esett át történelmünk folyamán, s ha valahol és valamikor idők parancsa az, hogy valóban nép-nemzetet jelentsen, úgy élet­parancs ez nálunk és most, kisebbségi sorsunkban.’’26 A gazdaságszervezésben a szövetkezeti mozgalom, a társadalompolitikában pedig a népnevelés, illetve az új értelmiségi középosztály megteremtése került a középpontba. En­nek lényege, hogy a falusi tehetséges fiatalokból új falusi intelligenciát kell nevelni. Majd a falusi középrétegek gyerekeiből jöhet létre az új kisebbségi értelmiség. Ezt pedig egy olyan kisebbségi etikával bíró elitnek képzelték el, amelynek a népszolgálat a küldetése. Mindezt a nemzetnevelésen keresztül gondolták elérni.27 Ennek színhelyei ez egyházi isko­lák és a kolozsvári egyházi egyetemi kollégiumok, orgánumai az Erdélyi Fiatalok, az Erdé­lyi Iskola és a Hitel. Ez a korporatív-keresztényszociális elemek meghatározta ideológia nagyban hasonlított a magyarországi reformkonzervatfv ifjúsági-értelmiségi csoportok ide­ológiájához. Azonban Erdélyben a népszolgálati eszme alapvetően a személyes vallási meggyőződéshez kötődött. Az előző generációhoz tartozó protestáns teológusok által (Makkai Sándor, Tavaszy Sándor, Imre Lajos, Kecskeméthy István) kialakított profetikus nemzetszemlélet alapvetően meghatározta a közösségi cselekvés erkölcsi viszonyait. En­nek kiindulópontja, hogy a történelem Isten kezében van, ebből eredően a kisebbségi élet feladat és hivatás, amelyet az egyénnek vállalnia kell.28 3.3. A harmincas években megjelenő baloldali generációs csoport Romániában két részből állt. Egyrészt a MADOSZ-ba, illetve a Korunk c. folyóirat körül csoportosulók-26 Kacsó Sándor: Kisebbségi jövőnk útja. In Erdélyi Magyar Évkönyv. Szerk. Kacsó Sándor. Brassó, Bras­sói Lapok, 1937, 178-179. p. 27 A nemzetnevelés célja a csökkentértékííség, a meghunyászkodás, a hamis önállóság és az önző öncé­­lúság jellemhibáinak kiszorítása a közösségi közszellemből és helyette az alázatnak, a mások megbe­csülésének és a közösségi érzés kifejlesztésének elősegítése. Bárdi Nándor: A prófétai nemzetszemlé­let Tavaszy Sándor, Makkai Sándor, Imre Lajos munkáiban. Kézirat, 11 p. 28 Ennek értelmében uralkodás helyett a szolgálat, önzés helyett az önfeláldozás, az egyéni érdekek he­lyett a közösségi érdek, az ember valóság (érdekérvényesítés) helyett az emberi rendeltetés (a szolgá­lat) a meghatározó életelveknek tekintett értékek. Az előző jegyzetben hivatkozott kéziraton túl lásd a következő forrásmunkákat: Tavaszy Sándor: A szociális és gazdasági törekvések theologiai-etikai meg­ítélése. (A szocializmus és a kommunizmus.) Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1931; uő: Az igazi kritikai nem­zetszemlélet. Pásztortűz, 1933. 170-171. p.; uő. Nemzeti létünk kérdései. A prófétai nemzetszemlé­let. Pásztortűz, 1936. 435. p.; Imre Lajos: A protestantizmus és a proletariátus. Cluj-Kolozsvár, Miner­va, 1932; uő: Hivatás és élet. Kolozsvár-Cluj, Minerva, 1938; Makkai Sándor: Magunk revíziója. Kolozs­vár, Erdélyi Szépműves Céh, 1931; László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Összeáll., bev., jegyz. Cseke Péter. Kolozsvár, Minerva, 1997; Venczel József: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. Budapest, KJG, 1988, 144-179. p.; Mikó Imre: Az új erdélyi magyar nemzedék feladatai. A román állam kereté­ben. Magyar Út, 1935. február 1. 5-8. p.; uő: Fiatalságunk hitvallása. Mikó Imre programbeszéde Székelyudvarhelyen, 1937. december 14-én. Magyar Kisebbség, 1938. 1. sz. 32-36. p.

Next

/
Thumbnails
Contents