Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
388 Stefano Bottoni mániához csatolt Erdélyben felnövő több ezer magyar fiataléval: miután teljesítette a tankötelezettséget (7 általános osztályt) a húszas évek második felétől a családi hagyományt követve szegődött el egy szabóműhelybe. Az ifjú inasban a politika iránti szenvedély az 1931-1932-ben tetőző gazdasági válság nyomán gyulladt, amikor kapcsolatba került az illegalitásban tevékenykedő kommunista mozgalommal, amely a recesszió által különösen súlyos helyzetbe került Maros-völgyi erdőmunkások sztrájkjait szervezte.13 14 A mozgalmi tevékenysége révén került a Siguranfa látókörébe, amely a harmincas évek során többször is letartóztatta. Egyik fogvatartása során került a Bukarest közelében található doftanai börtönbe, ahol alkalma nyílt megismerni a későbbi pártelnököt és a román kommunista rendszer vezetőjét, Gheorghe Gheorghiu-Dejt, aki maga is hosszú börtönbüntetését töltötte.“ A találkozó döntő fontosságúnak bizonyult Csupor későbbi politikai karrierje szempontjából, mivel mindig számíthatott Dej személyes támogatására, aki az ötvenes évek első éveitől rendkívül nagy gyanúval viseltetett azon vezetők (többségükben erdélyiek és ezen belül is magyarok vagyok zsidók) irányában, akiknek 1944 előtti tevékenységéről (például a nemzetiségi ügyben tanúsított álláspontjáról) nem rendelkezett biztonságosnak vélt adatokkal. A Mihály király által 1944. augusztus 23-án Antonescu marsallal szemben elkövetett államcsíny után Csupor az első illegális erdélyi kommunisták között volt, akik reaktivizálták magukat. Az alakulóban lévő helyi apparátusban az elsők között ismerték el a párttagságát 1944. december 31-iki dátummal, miközben Észak-Erdély szovjet katonai közigazgatás alatt állt.15 Életkora és tapasztalata révén Csupor már a Marosvásárhely felszabadítását követő hetekben kiemelkedett a születőiéiben levő nómenklatúra hivatalnokai közül. Alig négy év alatt változatos funkciókat töltött be a helyi politikai életben, és lehetőséget kapott arra, hogy alaposan megismerje a kiépülő egypártrendszer belső működését.16 A Maros megyei káderosztály által összeállított 1947-es jellemzés szerint Csupor „a párt régi harcosa, aktív és szerény, fegyelmezett és híve a pártnak, bár néha ideges és autoriter.”17 Valter István, egy régi ismerőse és a Központi Bizottság instruktora szerint Csupornak nem volt semmiféle elméleti felkészültsége: „Csak gyakorlata (volt), amit az életből tanult. Más nem."18 13 A harmincas évekbeli kommunista mozgalom számbeli és szervezeti gyengeségét jelzi Jakab Sándor visszaemlékezése, aki Luka László bizalmi embere volt Erdélyben és 1948-1952 között pénzügyminiszter-helyettes. Jakabot 1934-ben megbízott instruktorként küldte Marosvásárhelyre az illegális párt erdélyi bizottsága: ekkor a városban összesen 34 tagot számlált az illegális RKP. 1956-os Intézet, Budapest, Oral History Archive, 12/1986 sz. interjú (kész. Tóth Pál Péter), 114-117 p. 14 G. J. interjúja Fábián Zoltánnal (MAT 0HP, 13/2001 sz.). Egy másik, az ötvenes években magas pártfunkcióhoz jutott aktivista elsősorban Gheorghiu-Dejzsel való személyes ismeretségével magyarázza Csupor gyors karrierjét az 1948-1952 közötti időszakban. G. J. interjúja Benke Józseffel (MAT OHP, 23/2002. sz.). 15 ANDJM, fond Comitetului Jude^ean PCR Mure? 1945-1950 (továbbiakban: fond CJ PCR Mure?), dosar 63/1948, 308-313. f. Marosvásárhely, 1948. december 29. A megyei pártbizottság személyi összetétele. 16 Csupor funkciói az 1944-1948 közötti időszakban: 1944. október-1945. január: a szakszervezeti tanács tartományi (székelyföldi) titkára; 1945. január-május: a párt tartományi Politikai Bizottságának tagja és a szakszervezeti munka felelőse; 1945. május-1946. április: a marosvásárhelyi városi rendőrség vezetője; 1946. április-november: a tömegszervezeti osztály tartományi instruktora; 1946. november-1947. április: a Magyar Népi Szövetség Kolozs tartományi vezetőségének választási kampányfelelőse Háromszék megyében; 1947. április—1948. március: Maros megyei szakszervezeti felelős; 1948. március-november: Maros megyei káderfelelős. 17 ANDJM, fond CJ PCR Mure?, dos. 46/1947, 45-51. f. 18 G. J. interjúja Valter Istvánnal (MAT OHP, 21/2002. sz.).
