Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

A kisebbségi intézményesség

366 Nagy Mihály Zoltán

Tömegszervezeti ideológia versus párt

Az MNSZ érdekvédelmi/érdekképviseleti funkciójának elemezése az egyik legjobb példa annak bemutatására, hogy az MNSZ-t - az adott politikai rendszeren belül - nem lehet egyszerűen tömegszervezetnek, vagy szatellitszervezetnek tekinteni. Igaz, hogy az eredete miatt politikai szövetségese volt az RKP-nak, de az MNSZ képes volt olyan magyar érdekeket is megjeleníteni, amelyek szemben álltak az RKP elképzeléseivel. Azonban valódi érdekképviseletről mégsem beszélhetünk az MNSZ esetében, mivel egyrészt politikai, ideológiai szempontok alapján tagolta a romániai magyar közösséget, másrészt az MNSZ korlátozta és meg is akadályozta a magyarság szabad pártválasztását. Az MNSZ-nek az RKP-val szembeni függősége, vagyis az idegen érdekeknek való alávetettség gátolta, illetőleg idővel ki is zárta a magyar közösségi érdekek képviseletét. A nemzetközi és belpolitikai életben bekövetkezett változások feleslegessé tették az etnikai érdekek intézményes artikulálását, és az MNSZ-t idővel egy szatellitszervezetté fokozták le. Szerepe 1947-1948 fordulójától az RKP-n kívüli szférában meghúzódok ellenőrzésére és mobilizálására, a politikai szocializációra és propagandára szorítkozott.