Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
360 Nagy Mihály Zoltán „A Magyarországról, illetve az Észak-Erdélyből hazatért birtokainak elvételét kitartó elszántsággal, többszöri szembeszállással sikerült megakadályoznunk, és fgy községünkben semmiféle casbis jogfosztás nem történt, Gál Miklós dr. esetét kivéve, kinek minden reménye meglehet arra, hogy vagyonát visszakapja, mert községünk lakossága nagyon kevés kivétellel, egy szívvel, egy lélekkel mellette áll, és nem hagyja elveszni azt az embert, aki községünknek mindig csak a javát szolgálta. Együtt érzünk Gál Miklós doktorral és minden más, bárhová való magyar testvérünkkel, s ezért minden náci betyárságon alapuló jogfosztás ellen tiltakozunk. Bátran odakiáltjuk a nagyvilágnak, hogy élni akarunk, és nem engedjük magunkat kifosztani. Mi nem kívánjuk a másét, de ami a mienk, ahhoz se nyúljon senki, akinek az élete kedves [eredeti kiemelés - N. M. Z.]/ Jelentésemet azzal zárom, hogy mindenben hűséges segítőtársai leszünk az MNSZ Országos Elnökségének mindaddig, amíg az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét maradéktalanul ellátja"100 [kiemelés - N. M. Z.]. Az 1946. évi választási előkészületek egyik kiemelt témája volt az MNSZ érdekképviseleti jellegének megerősítése. Az MNSZ érdekképviseleti politikájának új ideológiai alapját a Központi Intézőbizottság brassói ülésén, illetve a székelyudvarhelyi kongreszszuson rakták le.101 A brassói értekezlet alkalmával elfogadott határozatokat a megyei szervezetek úgy értékelték, hogy „az MNSZ bizonyos taktikára tért át: saját önvédelmére és jogainak a megállapítására’’.102 A székelyudvarhelyi kongresszuson Kurkó egyértelműen fogalmazott a tekintetben is, hogy a magyar érdekképviselet kizárólagos jogát az MNSZ saját maga számára tartja fenn: „Mi bármilyen komoly demokratikus szervezet is legyünk, és bármilyen szoros szövetségben is álljunk a demokratikus más ajkú szervezetekkel, mégis azt világosan kell lássa minden magyar demokrata, hogy a jogegyenlőség kivívásában, kultúránk fejlesztésében, népünk szolgálatában egyetlen szervezet lehet, amely minket képvisel ebből a szempontból. Ez pedig a saját magyar szervezetünk, az MNSZ. (Úgy van!) Osztályharcos testvéreink menjenek a munkások, a földmunkások vagy bármilyen társadalmi érdekhez tartozó, politikai osztályharcos életüket kiélhetik a saját szervezeteikben, gazdasági szempontból pedig mindnyájan, iparosok, kereskedők, értelmiségiek, munkások egyaránt tartozhatnak általános gazdasági érdekeik megvédésére a szakszervezetbe, de ez nem azonos a saját nemzetiségi kultúránkkal, a saját nemzetiségünkért folytatott harccal. Ott azokban a szervezetekben, hol találkoznak más ajkú testvéreinkkel, szolgálatot tesznek népüknek és fajtájuknak azzal, hogy megszerzik már a bizalmat, plántálják, fejlesztik és ezáltal szövetségeseikként nyerik meg a saját nemzeti politikánk megoldására is, ez a nem világos fogalom, mi uralja tehát a falvainkat, még a mai napig is kísért.”103 Kurkó beszédében elsősorban a kisebbségi politizálás területén keletkezett zavarokra utalt. Az MNSZ vezetése elutasította az SZDP OMB-nak azon törekvését, hogy közös választási blokkot hozzanak létre. De többek között a székelyföldi megyékben a baloldali pártszervezkedések miatt merültek fel nézeteltérések, hiszen ezek itt csak a magyar lakosság soraiból regrutálhatták tagságukat. Ugyanakkor jelzés volt az EF irá100 ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 3/1946. dós. 83-84. f. 101 Ezt már korábban bemutattuk, itt csupán az új taktikának a jogvédelemre vonatkozó érvrendszerét ismertetjük. 102 Kos Károly felszólalása a Kolozs megyei intézőbizottság 1946. április 14-i ülésén. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 2/1946. dós. 133. f. 103 ANDJ Mureç, 599. F 545/1946. dos. 12. f.
